Hetvenkét oldalon keresztül ecseteli a PM, mi a baj a paksi bővítéssel

72 oldalon tudnám ecsetelni mi a baj Jávor Benedekkel, de bele sem kezdek.

Én is félek egy esetleges atom-balesettől, DE: ez is olyan, mint a kerítés. Mondjanak jobbat! (És most nem kellene a szélről, napról dumálni! ALAPERŐMŰVET.)

JB és köre egyértelműen lobbi tevékenységet folytat a zöld energiában érdekelt beruházók érdekében. Javaslom JB ugyan olvassa el Texas Tech Univ. (Center for Energy Commence) tanulmányát: s szél energia nem olcsó. De érdemes megnézni Németország adatait is. Az elmúlt 5 évben közel 100 milliárd eurót költöttek a megújuló szektorban, több mint 22 ezer szélturbinát telepítettek, s elérték a 35.6 GW épített teljesítményt (2014. októberi adat). A fotovoltaikus szektor nominális épített teljesítménye 38.1 GW. A 17 nukleáris reaktorból 2014-ben 8 üzemelt, 12.6 GW teljesítménnyel. Tehát, hogy mindenki értse, 12.6 GW szemben a 35.6+38.1=73.7 GW megújulóval. S most nézzük meg mennyi áramot tápláltak a hálózatba: nukleáris 91.8 TWh, szél 51.4 TWh, fotovoltaikus 32.8 TWh. Tehát a maradék nukleáris erőművek még mindig több áramot pumpálnak a hálózatra, mint a két utóbbi, zöldek által imádott, szektor. A többi szektor (barnaszén 140.9 TWh, kőszén 99 TWh, gáz 32.2 TWh), biomassza és vízi erőmű 53.9 és 18.5 TWh. A szél és fotovoltaikus rendszerre, megújulókra rengeteget lehet költeni, s az élettartam 15 év (szélturbinákat 120 000 órára tervezik). A szél- és foto elektromos erőműépítésnek csak akkor van értelme, ha telepítéshez hozzáveszünk az energiatárolást, s például szivattyús-tározós vízerőmű építését is, lásd pl. Goldisthal, Markensbach vízerőmű Németországban. Egy vizes rendszer (PHES) beruházási költsége Európában tipikusan 1000 euro/kW (1 millió euro/MW). A többi tárolásmód (például CAES, fly wheel) költségesebb. Kiegyenlítő erőművek, gázmotorok ugyancsak drágítják a működést, nem beszélve az extra transzmissziós költségekről. Ezért aztán nem igazán lehet érteni, mennyivel lenne olcsóbb kiváltani Paksot, továbbá az elavult szénerőműveket, s a közel 30% importot, szél és napenergiával, biomasszával és szivattyús-tárolós kiegyenlítő erőművel. Erre az egyszerű kérdésre értelmes, végiggondolt válasz még nem hallottam, de lehet, hogy bennem van a hiba. A szélgenerátorok nem játékszerek, így tulajdonképpen érthető egyes környezetvédő zöldek aggodalma és ódzkodása. Nehéz elhinni, hogy az eddigi környezetvédők kampányolni kezdenek, mondjuk 5000 szélturbina telepítéséért. Csak néhány adat: a GE (General Electric) 1.5 MW generátor+torony teljes tömege 164 tonna. A dán Vestas90 1.8 MW 267 tonna míg Gamesa87 2 MW csupán 334 tonna. Ennek megfelelően készítik az alapozást is: talajmechanikai vizsgálatot követi a terep rendezése, mikor is mindent legyalulnak, ezt követi az útépítés, speciális daru beállítása (a tornyok 100 m magasak), alapozás (alig 5x5x4 m) szervizút, kábelcsatorna, feltranszformálás. Területigény tornyonként, típustól függően 4000-6000 négyzetméter. A tereprendezést a fák nem élik túl. Mindez alig 1-3 millió USD tornyonként. Szélgenerátorok teljesítménye éves átlagban a névleges 15-20%-át teszi ki. A fotovoltaikusé ennél kevesebb (10%). Javaslom megtekinteni Németország napi áramtermelési adatait: vannak napok, amikor a rendszerbe betáplált áram (szél és fotovoltaikus) a fogyasztás 5 százalékát sem teszi ki.

"Hetvenkét oldalon keresztül ecseteli a PM, mi a baj a paksi bővítéssel" Már az baj, hogy nem bővítés, hanem kapacitás fenntartás