Felfüggesztette Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogát szerdán az Európai Parlament. A felfüggesztést az EU-s intézmények elleni kémkedés gyanú miatt kérte az ügyészség. Az EP nem vizsgálta, hogy bűnös-e Kovács. A DK előre szólt, hogy megszavazza a felfüggesztést.
Felfüggesztette Kovács Béla jobbikos európai parlamenti (EP-) képviselő mentelmi jogát szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése. A javaslatról nem elektronikusan, és nem név szerint, hanem kézfeltartással szavaztak az Európai Parlament képviselői.
Tavaly májusban derült fény arra, hogy Kovács Béla ellen feljelentést tett az Alkotmányvédelmi Hivatal, az ügyészség pedig kérte az EP-től a politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
A kérést az ügyészség a sajtóban megjelent értesülések szerint az európai unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanújával indokolta. A polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel látogatott Moszkvába. Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját, és azt is, hogy bármilyen kapcsolatban állt volna titkosszolgálatokkal.
Nem vizsgálták, hogy bűnös-e
Az Európai Parlament jogi bizottsága hónapokon át vizsgálta, hogy a magyar ügyészség kérése alapján kiadható-e Kovács Béla a magyar hatóságoknak, Polt Péter legfőbb ügyészt is meghallgatták. Az ilyen ügyekhez hasonlóan az egész folyamat zárt ajtók mögött zajlott. A jogi bizottság hétfőn szavazott arról, hogy Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a plenáris ülésnek.
A testület nem azt vizsgálta, hogy alapos-e a gyanú, vagy bűnös-e Kovács. Ilyen jogköre az EP-nek nincs, ez a magyar igazságszolgáltatás feladata. Az EP jogi bizottságának azt kellett eldöntenie, hogy a magyar hatóságok kérése értelmében a megfogalmazott gyanú olyan-e, amelynek alapján jogos lehet a jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztése. Az EP szabályai szerint az uniós parlament tagjai nem mondhatnak le mentelmi jogukról.
A magyar képviselők közül a Demokratikus Koalíció politikusai előre tudatták, hogy megszavazzák az indítványt.
„Meggyőződésünk ugyanis, hogy a súlyos kémvádak fényében helye van az alapos vizsgálatnak, a független bírósági eljárásnak” – közölte Molnár Csaba és Niedermüller Péter.
Fidesz: Másfél évet kellett várni erre a döntésre
A Fidesz-KDNP EP-küldöttsége a szavazás után közleményt adott ki, melyben emlékeztetnek, hogy a döntésre másfél évet kellet várni, mert Kovács szerintük különböző indokokkal többször kért halasztást, tovább ilyen ügyet még sosem tárgyalt a jogi bizottság, és nagy vita alakult ki a titokvédelmi kérdésekről.
„Fontosnak tartom, hogy támogató parlamenti döntés született, és ez a sokakat érdeklő ügy végre a bíróság elé kerül, mert csak az igazságszolgáltatás képes a részletes és korrekt bizonyítás lefolytatására” – idézi a kommüniké Szájer Józsefet, a bizottság egyetlen magyar tagját.
2000. május 28-án veszett nyoma az akkor 11 éves kisfiúnak, Baja környékén. 24 éven át eltűntként tartották számon, végül 2024 júniusában egy bejelentés nyomán a rendőrség egy tanya melléképületében az aljzatbeton alatt elásva megtalálta a fiú földi maradványait.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
Luxusfizetések és mellékjövedelmek: az EP-ben mindent lehet?
Volodimir Zelenszkij viszont mindent elutasított.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
