Áder: Halogatás helyett lépjen fel határozottan az EU migránsügyben!

A V4-ek államfői a horvát elnökkel kiegészülve kétnapos csúcstalálkozót tartottak Balatonfüreden. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Áder János köztársasági elnök az EU hatékonyabb fellépését sürgette az eddigi halogatás helyett. Áder kiemelte: a migrációs válság kérdésében a lényeges szempontokat illetően egyetértés volt az elnökök között.

Áder János megerősítette, hogy a migrációs válság egyszerre jelent humanitárius, bűnügyi és biztonságpolitikai kihívást. Magyarországra eddig több mint 300 ezer, Horvátországba pedig több mint 100 ezer ember érkezett, egy részük valóban háború elől menekül, és az EU-nak kötelessége gondoskodni róluk - közölte. Hangsúlyozta az embercsempészet elleni fellépés fontosságát és hozzátette: nem lehet azt sem elhallgatni, hogy lehetnek a migránsok között olyanok, akik „bizonyos küldetéssel érkeznek”, ami minden uniós országnak nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

A magyar köztársasági elnök kifejtette: a találkozón egyetértettek abban, hogy az EU határvédelmét meg kell erősíteni, ellenőrzötté kell tenni a belépést. Gondoskodás kell a rászorulóknak, és hotspotokat kell létrehozni a válságövezet peremén lévő országokban. A menekülttáborok felállításához, fenntartásához az EU-nak több forrást kell biztosítania, hogy ott megfelelő egészségügyi és szociális ellátást, valamint oktatást adjanak – sorolta. Áder János hangoztatta: nem egyetlen ország problémájáról van szó, egy ország nem képes ezt a helyzetet megoldani, sőt az EU sem képes rá egyedül, nagyobb nemzetközi összefogásra van szükség.

Miloš Zeman cseh államfő hangsúlyozta: megértik Magyarország és Horvátország nehéz helyzetét, és remélhetőleg az EU határozottabb fellépést mutat, mint eddig, mert az unió egyelőre képtelennek látszik a saját külső határainak védelmére. Felidézte: a cseh parlament képviselőháza elutasította az uniós kvótarendszert, és a cseh kormány úgy döntött, hogy egységeket küld a magyar-horvát határra.

A cseh elnök szerint senki sem tudja, a migránsok közül kik menekülnek valóban háború elől, és hányan vannak közöttük a gazdasági bevándorlók, sőt a dzsihadisták. A migránsok jelentős része jó helyzetben lévő fiatal, akik a családjukat hátrahagyták a a háborús övezetben – mondta. Megjegyezte: egy menekült kötelessége, hogy az első biztonságos országban kérjen menedékjogot, és ennek nem kell feltétlenül uniós tagállamnak lennie.

Andrzej Duda lengyel elnök elmondta: hatékony és megfelelő uniós politika kell, de ma ilyen nem létezik, és a kvótarendszer sem hatékony megoldás. Az, hogy vannak európai országok, amelyen nem egyeznek bele a kvótákba, nem jelenti azt, hogy nem veszik figyelembe a humanitárius szempontokat – vélekedett. A lengyel elnök is hangsúlyozta, hogy a migrációs válság egész Európa gondja, és  kiemelte azoknak az országoknak a támogatását, ahol már vannak menekülttáborok. Andrzej Duda megjegyezte: Lengyelország is 1200 kilométer külső uniós határt véd, és számol azzal, hogy ha Ukrajnában romlik a helyzet, menekültek érkezhetnek onnan.

Andrej Kiska szlovák államfő közölte: fontos a szolidaritás az uniós országok között, nehogy Európa ismét keleti és nyugati részre, régi és új tagállamok csoportjára essen szét. Emlékeztetett: az elnökök által képviselt öt ország közül háromban hamarosan választások lesznek, ami nyilvánvalóan hatással van a belpolitikai vitákra. Az államfők  feladata ezért elsősorban az emberek megnyugtatása, ugyanis, sok politikus kihasználja az emberek félelmét – mutatott rá.

A horvát elnök, Kolinda Grabar-Kitarović szerint a migrációs válság hosszú távú kihívás, az elkövetkező években is problémát fog jelenteni az EU-nak. Mint mondta, Horvátország szintén frontországgá vált az elmúlt hetekben, 137 ezer ember lépett eddig az országba, csütörtökön csaknem 8 ezer. A határrendészeti együttműködésről Kolinda Grabar-Kitarović elmondta: a schengeni határ védelméről van szó, ez nem egyszerűen magyar-horvát határszakasz. Ellenőrzött határátlépésre van szükség, vagyis a zöldhatárt ellenőrzik, de a határátkelőkön továbbra is be lehet majd lépni – közölte. Hozzátette: teljes határzárról nincs szó, és az nem volt témája a magyarországi megbeszéléseinek, hogy mikor léphetnek életbe intézkedések a magyar-horvát határszakaszon.