Szijjártó Péter elárulta, kulcskérdésről egyeztetett telefonon Orbán Viktor Putyinnal
A magyar külügyminiszter tárgyalt Alekszej Lihacsovval és Alekszandr Novakkal is.
Albánia, Koszovó, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Törökország is meghívást kaphat az őszi magyarországi migrációs konferenciára – mondta el Szijjártó Péter, aki szerint jelentős eredmény lenne, ha meg lehetne győzni ezeket az országokat arról, hogy területükre fogadjanak be olyan uniós állomásokat, ahol eldöntenék: ki az, aki tényleg jogosult menekültstátuszra.
Az európai uniós tagállamok és intézmények képviselői mellett hét olyan unión kívüli ország kaphat meghívást az ősszel tartandó magyarországi migrációs konferenciára, amelyen a Magyarországra érkező menedékkérők áthaladnak – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután kétoldalú megbeszéléseket folytatott az unió soros elnökségét betöltő Luxemburg tárcavezetőjével, Jean Asselbornnal.
A külgazdasági és külügyminiszter a magyar közmédiának nyilatkozva Albániát, Koszovót, Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát, Bosznia-Hercegovinát és Törökországot említette az unión kívüli országok között. Szijjártó Péter arra az álláspontra helyezkedett, hogy jelentős eredmény lenne, ha a szeptemberben, vagy legkésőbb október elején megrendezendő tanácskozáson sikerülne megállapodni ezekkel az országokkal arról, hogy fogadjanak be a maguk területén olyan uniós állomásokat, amelyek feladata annak kiszűrése lesz, hogy a migránsok közül ki az, aki valóban jogosult menekültstátusra. Ezzel a tárcavezető szerint jelentősen csökkenteni lehetne a Magyarországra nehezedő migrációs nyomást.
A miniszter ismertette, hogy a legfrissebb adatok szerint 72 893 illegális bevándorló érkezett az idei évben Magyarországra, közülük 72 307-en Szerbia irányából, törvénysértő módon. „Magyarországnak különös érdeke, hogy Európa, az Európai Unió minél előbb megtalálja a közös válaszokat az illegális bevándorlásra” – nyomatékosította Szijjártó Péter, aki szerint Luxemburg az unió tanácsának soros elnökeként ebben kulcsszerepet játszik, a luxemburgi kormány pedig nyitott és kész együttműködni Magyarországgal ezen a téren. A miniszter megismételte, hogy nagy küzdelem árán sikerült elismertetni, hogy a Nyugat-Balkánon keresztül nagyobb a migrációs nyomás, mint a Földközi-tengeren, s ennek nagy része Magyarországot érinti. „Az uniónak ezzel külön kell foglalkoznia” – szögezte le a külügyminiszter.
Szijjártó Péter úgy vélte, hogy azokkal az országokkal, ahonnan a migránsok jelentős része származik, első lépésben az uniós intézményeknek kell felvenniük ebben a témában a kapcsolatot, amelyek jelentős fejlesztési pénzekkel támogatják ezeket az államokat. Az ilyen források esetében a miniszter ismételten hangsúlyozta, hogy feltételül kell szabni, hogy a pénzeket úgy kell felhasználni, hogy olyan érezhető körülményeket teremtsenek az adott országban, hogy az ott élők ne akarják elhagyni hazájukat.