A magyarok többsége, 70 százaléka optimistának vallja magát, azonban a jövőt kétharmaduk, 63 százalékuk már kiszámíthatatlannak tartja – derül ki a Groupama Garancia Biztosító megbízásából a GfK által készített kutatásból.
A kiszámíthatatlannak tűnő jövőkép ellenére a megkérdezettek négyötöde megfontolt, tervező emberként tekint magára, azonban 54 százalékuknak csupán legfeljebb három évre előre vannak konkrét tervei, álmai jövőjével kapcsolatban.
A megkérdezettek 85 százaléka szerint a harmonikus élet elérésében a legfontosabb a jó egészség − ugyan ma mindössze 11 százalék tesz érte −, majd a harmonikus családi élet következik, a helyen pedig a megfelelő anyagi biztonság, jólét áll. Ennek ellenére a válaszadók 31 százaléka átlagosan négy hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek, 36 százaléknak pedig semmilyen megtakarítása sincs.
„Amögött, hogy a kutatásban megkérdezettek 70 százaléka optimistának vallja magát, sok esetben az áll, hogy a jövőt túl távolinak érezzük, ezért egyben absztrakt is a számunkra. Egy harmincas nehezen hiszi el, hogy lesz még egyszer hatvan éves is. Azonban feltételezzük, hogy mit kellene mondanunk, így alakul ki a fejünkben jövőnkről egyfajta hollywoodi álomkép” – mondta a kutatás sajtótájékoztatóján Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus.
Ha valakire támaszkodni kell, akkor a legtöbben, 73 százaléknyian családjukra, 36 százalék a társára, majd barátokra és munkahelyre támaszkodik, és csak a sor végén számítanak az államra.
Felértékelődött a munkahely szerepe, hiszen a megkérdezettek szerint a biztos munkahely jelenti ma a legfontosabb alapot, azaz a válaszadók szerint a kiszámíthatóság iránti vágy fontosabb, mint az önmegvalósítás vagy akár a siker, a karrier, a fejlődés lehetősége.
A válaszadók négyötöde (80 százalék) szerint a pénzügyi jövő biztosításának legfőbb eszköze a megfelelő jövedelem, ugyanakkor csak valamivel kevesebb, mint egyötödük (17 százalék) gondolja úgy, hogy elegendő jövedelemmel rendelkezik jövője biztosításához. A pesszimisták közül a legtöbben (29 százalék) igyekeznek többet megtakarítani, 28 százalék bővíti szakmai ismereteit és elképesztően rengetegen (23 százalék) vélik úgy, hogy a megfelelő biztonságért külföldre kell költözniük.
A 25-55 éves célcsoport több mint egyharmada ugyanakkor nem rendelkezik semmilyen megtakarítással és a megkérdezettek 52 százalékának vagy egyáltalán nincs, vagy pedig kevesebb, mint egy évre vannak tervei pénzügyeivel kapcsolatban.
A megfelelő öngondoskodási attitűd hiányát igazolja az is, hogy a pénzügyi tervezés esetében a leggyakrabban említett cél a váratlan kiadásokra való felkészülés lett (47 százalék), és csak ezt követi a lakáscélú megtakarítás (40 százalék), a létfenntartás jövedelem kiesése esetén (32 százalék), a gyermekek iskoláztatása (30 százalék) és csupán ötödik helyen áll a nyugdíjas évekre való felkészülés.
A kiadásokat tekintve azonban a nagy többség (87 százalék) megfontoltan költ, ami értelmezésükben azt jelenti, hogy költségei fékezése érdekében figyeli az akciókat, olcsóbb boltokban vásárol és csak a legszükségesebb termékeket vásárolja meg.
Nyugdíjas koráról ettől függetlenül mindenkinek nagyon pozitív elképzelése van. A többség unokákkal játszva szeretné látni magát, és bizakodóan tekint a nyugdíjas kor elé, mivel úgy gondolja, hogy lesz, aki törődik vele, egészségben és boldogságban tölti majd az öregkort. Nem csak elképzelni szeretik magukat unokák körében az emberek, de többségük (65 százalék) bízik benne, hogy lesz is unokája, sőt nem is egy, hanem legalább négy. A többség úgy gondolja, hogy nyugdíjasként is dolgozni fog, részben mivel rá lesz szorulva (53 százalék), részben, hogy aktív maradjon (56 százalék).