Mark Rutte elszabadult: A NATO-nak háborús gondolkodásmódra kell váltania
A főtitkár a védelmi kiadások növelésére, valamint háborús gondolkodásmód elsajátítására sürgette a szövetség országait.
A három napos ülésszakon főként a NATO-tól délre eső térségekkel kapcsolatos stratégiáról vitáznak a résztvevők. Az MTI neveket és tisztségeket nem említő tudósítása szerint az egyik felszólaló arról beszélt: abban a régióban annyira egyedülálló a helyzet, amivel még nem volt dolga a szövetségnek, ezért elképzelhető, hogy kevésbé ortodox megoldásokra is szükség lehet.
Megkezdődött a NATO parlamenti közgyűlésének háromnapos tavaszi ülésszaka Budapesten, az Országházban szombaton. A közgyűlés védelmi és biztonsági bizottsága a NATO déli országokkal kapcsolatos stratégiájáról tanácskozik. A bizottság ülésének elején a szakértők – akik nem járultak hozzá nevük és tisztségük közzétételéhez – főként arról beszéltek, hogy a NATO-tagállamoktól délre fekvő térségben az elmúlt években több konfliktus alakult ki, humanitárius válsággal kell szembenéznie a tagországoknak, és a szélsőségek megerősödését is kezelniük kell.
A szövetség nagyon komoly stratégiai előnyökkel rendelkezik, így beavatkozása döntő jelentőségű lehet, ugyanakkor az alapvető cél a konfliktus-megelőzés elrettentés révén – hangsúlyozta egy szakértő. Hozzátette: a NATO képes megvédeni a szövetség tagjait és partnereit. Emlékeztetett: a NATO tavalyi walesi csúcstalálkozóján a szövetség tagjai úgy döntöttek, hogy az Oroszország által képviselt fenyegetésre és a déli irányból érkező kihívásokra válaszolni kell, a NATO-nak olyan lépéseket kell tennie, amelyekkel ellensúlyozhatja ezeket a fenyegetéseket. Arról is beszélt, nagyon fontos a gyors fellépés, hiszen ez ad módot arra, hogy a háborútól eltérő lehetőségei is legyenek a szövetségnek egy válságot illetően. A megfelelő készültség teszi lehetővé a gyors fellépést, de ennek ára van, ezért szükséges a tagállamok anyagi hozzájárulása – magyarázta. Megjegyezte: fontosak a megfelelő erőforrások a gyors válaszadáshoz.
Egy másik előadó kifejtette: a walesi csúcstalálkozó után meghatározott két fő kihívás – Oroszország és a déli térség – nagyon eltérő, más megközelítést igényel, de mindkettőnek ugyanakkora figyelmet kell szentelni. Úgy vélte, a két helyzet megegyezik abban, hogy mindkettő hatalmas problémát jelent, és az egész szövetségnek, minden tagállamnak foglalkoznia kell velük, nem csak egy országcsoportnak. A felszólaló a déli régiót illetően elmondta: nagyon összetett, több évtizedes kihívásról van szó, ezért elképzelhető, hogy itt kevésbé ortodox megoldásokra lehet szükség, mert annyira egyedülálló a helyzet, amilyennel még nem volt dolga a szövetségnek. A térségben a társadalmi és gazdasági elmaradottság okozta problémák meghaladják a kormányok képességeit, emellett a terrorizmus és a szélsőségek jelenléte állandó fenyegetést jelent, folyamatosan aláássa a rendszert - mutatott rá. Közölte: a NATO tagállamainak támogatniuk kell a régió országait például humanitárius missziókkal. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a biztonsági környezet romlása a kockázatot könnyen fenyegetéssé változtathatja – hangoztatta a szakértő.
A NATO parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszaka keretében szombaton a védelmi és biztonsági bizottság mellett a testület gazdasági és biztonsági, valamint a tudományos és technológiai bizottsága is tanácskozást tart az Országházban. Az ülésszak vasárnap a civil és biztonsági, továbbá a politikai bizottság tanácskozásával folytatódik, majd hétfőn plenáris üléssel zárul.