Orbán: Soha nincs vége a szuverenitásért folytatott harcnak

A szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem „páros vezércsillagának”, vérvonalának Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, a március 15-i nemzeti ünnepen a múzeumkerti állami díszünnepségen tartott beszédében. Szabadság és nemzeti függetlenség: „az örök zsinórmérték, amellyel a magyarok minden nemzedéke megmérettetik” – fogalmazott a kormányfő, aki azt mondta, 1848. március 15. szakrális momentuma, főnixpillanata a magyar lélek újjászületésének.

Orbán szerint az elmúlt években ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 25 évben minden magyar megérthette: vagy együtt leszünk sikeresek, vagy sehogy, vagy együtt emelkedünk fel, vagy mindannyian ott ragadunk a sárban. Hozzátette: „együtt vagy sehogy, ez volt a '48-as forradalom leckéje is”.

A miniszterelnök azt mondta, a rendszerváltás után 20 év kellett ahhoz, hogy „együtt tanuljuk meg újra”, ha nem fogunk össze, ha nincs erős nemzeti törvényhozás és kormányzat, ha nem ébredünk nemzeti öntudatra, akkor a kemény munka hiábavaló lesz.

Orbán azt is kifejtette, hogy bár 1848. március 15. óta eltelt 167 év, a lényeg nem változott: az ország szuverenitásáért folytatott küzdelemnek soha sincs vége, és „ebben csak magunkra számíthatunk”. A kormányfő szavai szerint a szabadság azt jelenti: minden nemzetnek elidegeníthetetlen joga, hogy a saját útján járjon.

Kossuth és Petőfi népe csak mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságból és demokráciából – fogalmazott. Európával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: Magyarország Európa része, és jövőjét „a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani”. Hozzátette: Európa ma tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal.

A beszéd alatt a tömegben zúgolódni kezdtek az ellentüntetők és lökdösődés kezdődött.

Orbán előtt Tarlós István főpolgármester is beszédet mondott. Tarlós úgy fogalmazott: „A célok eléréséért azonban ma is vívni, küzdeni kell, amire csak a bátrak képesek”. A főpolgármester azt mondta, hogy az erősen formálódó világrendben tudni kell a magyar érdekeket érvényesíteni. Ez összefogás nélkül nagyon nehéz – tette hozzá. Tarlós István úgy fogalmazott: „ahol az összefogás helyett a széthúzás igazgat, ahol egyéni vagy szűk csoportérdek valamilyen ideológia alapján megelőzheti a közérdeket, ott nincs erős állam”.