Rendeletet kell alkotniuk az önkormányzatoknak a helyi segélyezésről

2015. január 30. 15:28

Egy hónapon belül rendeletet kell alkotniuk a települési önkormányzatoknak a helyi segélyezésről, mert március elsejével átalakul a szociális támogatási rendszer. A jövedelemkompenzációt biztosító támogatások a járásokhoz, míg a kiadáskompenzáló segélyek az önkormányzatokhoz kerülnek.

2015. január 30. 15:28

Egy hónapon belül rendeletet kell alkotniuk a települési önkormányzatoknak a helyi segélyezésről, mert március elsejével átalakul a szociális támogatási rendszer. A változtatás lényege, hogy a jövedelemkompenzációt biztosító támogatások a járásokhoz, míg a kiadáskompenzáló segélyek az önkormányzatokhoz kerülnek. Utóbbiak maguk dönthetnek, milyen települési támogatási formákat biztosítanak és milyen összegben.

 
A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen közölte: a kormányzat az önkormányzatoknak úgynevezett rendeletalkotási segédletet küldtek ki, hogy megkönnyítsék számukra a jogalkotást.
 
Czibere Károly elmondta, az önkormányzatoknak szóló levélben arra is felhívták a figyelmet, melyek azok a segélyezési területek, ahol szükség lehet a támogatási forma rendeleti szintű kidolgozására. Hozzátette: az önkormányzatoknak kötelességük – átmeneti veszélyhelyzet esetére – a krízissegély lehetőségét jogszabályba foglalni.
 
Tájékoztatása szerint a települések maguk dönthetik el, melyik segélyt milyen összegben határozzák meg. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a településeken – a fővárosban pedig a kerületekben – március elsejétől eltérő lehet az egyes segélyek összege.
  
A települési támogatásokhoz, segélyekhez a legtöbb (háromezer) településen az állam forrást biztosít, így az önkormányzat nem hivatkozhat arra, hogy nincs pénze segélyezésre. A legtöbb helyi adóbevételt beszedő 261 településnek (köztük például az összes budapesti kerületnek) azonban saját forrásból kell megoldania a segélyezést, de a kevésbé gazdag önkormányzatoknak is – az adóbevételük nagyságának függvényében – részt kell vállalniuk a segélyezésből.
 
Az államtitkár tájékoztatása szerint idén az állam több mint harmincmilliárd forintot biztosít a településeknek a segélyezésre, és további ötmilliárd forintra pályázhatnak a Belügyminisztériumnál azok az önkormányzatok, amelyeknek elfogyott az e célra rendelkezésre álló keretük.
 
Az államtitkár a szociális támogatási rendszer átalakítását egyebek mellett azzal indokolta: a szociális biztonságot erősíti majd, hogy márciustól járási szintre kerül valamennyi jövedelemkompenzáló támogatás, köztük az aktív korúak ellátása, az időskorúak járadéka, az ápolási díj, a közgyógyellátások, valamint az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.
  
A változtatásokkal az a céljuk, hogy a rászorulók átláthatóbb és igazságosabb keretek között juthassanak hozzá az őket megillető támogatási formákhoz.
 
Az államtitkár korábban az MTI-nek arról beszélt, több eddigi támogatás elnevezése megváltozik ugyan, de a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem csökken.
 
A változtatások szerint szociális támogatásokat márciustól két helyről kérhetnek az érintettek: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól (Budapesten mindkettő kerületi szinten működik). A szociális támogatásoknak ennek megfelelően két formája lesz: a járásoknál az úgynevezett jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők.
 
A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfajta minimumot „a túléléshez”, ha nincs más jövedelme. Kiadáskompenzáló támogatást pedig azok kérhetnek, akiknek nehézséget jelent a rezsi vagy más családi kiadás kifizetése.
 
A járásoktól kérhető jövedelemkompenzáló támogatások közé tartozik továbbra is a közgyógyellátás, az ápolási díj, az időskorúak járadéka. Az önkormányzatoktól két új támogatási forma kerül a járási szintre az aktív korú munkanélküliek ellátásaként. Az egyik a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozást helyettesítő támogatás (fht), míg a másik a nem munkaképeseknek nyújtandó egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély).
 
A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják nekik.
 
A jövedelemkompenzáló támogatásokat márciustól teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzák, az önkormányzatoknak ebben már nem lesz szerepük. A jogosultságot ezekhez a támogatásokhoz a járási hatóságok állapítják meg, országosan egységes elvek alapján.
  
Az önkormányzatoktól kérhető kiadáskompenzáló támogatások elnevezése márciustól egységesen „települési támogatás” lesz, ebbe tartoznak majd bele a korábbi átmeneti, családi krízis-, lakásfenntartási- vagy más címen kifizetett segélyek.

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kjkj945
2015. január 30. 16:16
http://www.penzcentrum.hu/karrier/atalakitjak_a_segelyeket_ki_kaphat_ki_nem.1042840.html ""Rendeletet kell alkotniuk az önkormányzatoknak a helyi segélyezésről"" Helyes Pl segélyt csak az kaphat, aki havi 10 napot dolgozott. Pl közmunka!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!