Hősők vagy nem? Szőnyi–Kósa-vita a Charlie Hebdóról

No, kitúrtam egy ilyet, van itt minden, mint a táti búcsúba'. Vezérelvünk nem változott. Legyen a hír szent. És legyen a vélemény szabad. Régi axióma: sajtó nélkül nincs szabadság. És vajon szabadság nélkül létezhet-e a sajtó? Hát hogyne. Csak éppen szamizdatba falazva, föld alá kényszerítve. Lényegét nem a nyilvánosság ilyen vagy olyan foka adja: korlátozottan is állhat a nemzet szolgálatában, korlátok nélkül is működhet idegen érdekek szerint. A legfontosabb pedig: igaz vagy se’. Nem szeretnénk mi is koptatni az ezerszer idézett meghatározást, ám Deák Ferencnél egyszerűbben senki sem fogalmazta meg a vastörvényt: hazudni pedig nem szabad. Véljük, ha a nyilvánosság durva rostáját a haza bölcse rázná, a szakma megritkulna. Az újságírás presztízse mindegyre gyengül, és ez ellentmond a logikának: ezek szerint a demokrácia nem hozta meg a sajtó felszabadulását. Esterházy Péter még a nyolcvanas évek végén írta: a sajtó legfontosabb attribútuma, hogy hazudik. Nem egyedeiben és elemeiben hazug, hanem az egész, úgy, ahogy van. Később, 2000-ben tapasztaltabb pályatársa, Hernádi Gyula mondta egy előadásában: a sajtónál aljasabb institúciót a világtörténelem nem ismer. És ma, 2007-ben? Milyen ma a sajtó, amely – úgy tartják – szabad? Hernádit már nem kérdezhetjük, elment. Esterházy véleménye nem sokat változott. Három éve (a hozzá elég közel álló napilapra utalva) írta, hogy "a komcsi újságírás rossz hagyománya bonyolultabban és pártsemlegesen van jelen". Nem sokat módosult az ítélet. És nem változik a társadalom "jegyzése" sem. Irigykedve gondolunk hát a boldogabb időkre, amikor az Ady, Móricz, Kosztolányi, Karinthy fémjelezte közírás igaz szót és élményt együtt adott az olvasónak. Magunk sem törekszünk kevesebbre. Vezérelvünk nem változott. Legyen a hír szent. És legyen a vélemény szabad. Adyék sem attól voltak kivételes publicisták, hogy bal- vagy jobboldalban gondolkodtak. Igényesség, tisztesség, érték avatta őket azzá. Nem az a mérce ma sem, hogy a sajtó kormánypárti vagy ellenzéki, hanem – túl azon, hogy az alapfeladat, vagyis a társadalmi kontroll ellenzéki alapállást feltételez – hogy mi a nemzet érdeke. Leegyszerűsítve: lehet-e kormánypárti a sajtó ma Magyarországon? A válasz, a döntés tisztesség kérdése. A hír szent, a vélemény szabad. A Magyar Hírlap 2007 tavaszán ennek szellemében halad. - See more at: http://archivum.magyarhirlap.hu/velemeny/sajto_szabadsag.html#sthash.dtuVDaMR.dpuf http://archivum.magyarhirlap.hu/velemeny/sajto_szabadsag.html

Szerencsére ez a három tompi önmaga karikatúrája, így nem kell félniük, hogy bárki kifigurázza őket.

Hősök. Ahogy telik az idő, egyre nagyobb hősök lesznek, egy letűnt múlt hősei, Európa fénykorának hősei, amely fénykor most ér véget. Előbb Schengent adjuk föl, aztán a sajtószabadságot, és szép lassan mindent, amitől Európa volt Európa. A terroristák győztek.

Egy hónapja még azt sem tudták, hogy létezik Charlie Hebdo. Ez az egész merényletesdi arra menti ki, hogy egy csapásra megötvenszerezzék a lap példányszámát. Üzlet. Pár halott árán valakik most sokat kaszálnak.