Feladták az olasz balosok: Orbán olyan jóban van Trumppal, hogy szerintük itt a vég
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a közép-európai gazdasági növekedést lassítják leginkább az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók. Szerintük az ellátási láncok újraszervezésében keletkezett zavart számos cég „ügyeskedésre” használja fel.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint az EU és Oroszország közötti szankcióháború legnagyobb vesztesei, azaz a jelentős orosz exporttevékenységet végző cégek mellett mostanra már a belföldre termelők is érzik a válság begyűrűző hatását. A szövetség MTI-hez eljuttatott pénteki közleménye kiemeli: egyrészt az orosz piacról harmadik hónapja kiszoruló cégek az árufeleslegüknek különböző trükkökkel próbálnak új piacokat találni, másrészt az ellátási láncok újraszervezésében keletkezett zavart számos cég „ügyeskedésre” használja fel.
A közvetítők beiktatásával ismétlődő újraeladások, azaz a reexpediálások hatására sokszor a termékek származása nem dokumentált. Megjegyzik, hogy Magyarország is érzi már a kétes származású vagy lejárt szavatosságú termékek dömpingszerű beszivárgását, és az elmúlt néhány hétben megjelentek az „ügyeskedők” is, akik az áru származásának eltüntetésére törekednek.
Az MLSZKSZ információi szerint a lejáró szavatosság, hiányos dokumentációk, megnyúló értékesítési folyamatok, ellenőrizhetetlen logisztikai szereplők, és bizonytalan származású termékek jellemzik jelenleg az embargó miatti átrendeződést. Ezekből a kétes eredetű termékekből, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csak az elmúlt hetekben is több száz tonnát foglalt le. Amennyiben az orosz embargó kiterjesztésre kerül további termékekre, úgy más területeken is lehet számítani hasonló jelenségekre – hívták fel a figyelmet.
A szervezet jó iránynak tartja a kormány elképzelését, hogy jövőre elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (EKAER) vezessen be az áfacsalások visszaszorítására, amelynek célja az áruk útjának valós nyomon követése. Az MLSZKSZ állásfoglalása szerint logisztikai szakemberek bevonásával ezt a rendszert alkalmassá kellene tenni egyrészt a bizonytalan származású áruk, másrészt az engedély nélküli, útdíj fizetést kikerülő külföldi fuvarozók eredményesebb kiszűrésére is.
A szövetség ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett rendszer az eddig megismert formában jelentős többlet adminisztrációt ró a cégekre, amelyre azok nincsenek felkészülve, többségük gazdaságilag nem bírja el. Ez a többletköltség további versenyhátrányt jelent majd a jogkövető cégek számára a külföldi konkurenciával, valamint a nem jogkövető hazai cégekkel szemben.
A szervezet azt javasolja, hogy az EKAER rendszer bevezetéséig a vállalkozásokra háruló jelentős többlet adminisztrációs terhek ellensúlyozására, a program kapcsán beszedett jövedelmek egy részét – akár adókedvezmény formájában – forgassák vissza a szektorba. Az MLSZKSZ álláspontja szerint másrészről nagyon rövid időn belül ki kellene dolgozni az elektronikus számlázás és az elektronikus fuvarlevél bevezetésének feltételeit is. Ennek megvalósulásával a teljes számlázási és nyomon követési rendszert zárttá válna, és a logisztikai cégeket nem terhelné a többlet adminisztráció. Így megszűnnének a kiskapuk és jelentősen lehetne fehéríteni a gazdaság ezen részét – írták.