Ujhelyi István szocialista EP-képviselő írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a magyar kormány által bevezetni tervezett internetadóval kapcsolatban. A politikus arra kíváncsi, hogy a tervezett adó megfelel-e az információhoz való szabad hozzáférés alapelvének, és összeegyeztethető-e a Bizottság roamingdíjakat csökkentő politikájával.
Írásbeli kérdést nyújtott be szerdán Ujhelyi István, az EP szociáldemokrata frakciójának magyar delegációvezetője az Európai Bizottsághoz a kormány által Magyarországon bevezetni kívánt internetadóval összefüggésben – közölte az MTI-vel a képviselő irodája.
Az MSZP-s politikus – aki az Európai Internet Alapítvány vezetőségének is tagja - a többi között arra vár választ a testülettől, hogy a tervezett adóteher megfelel-e az uniós alapértékeknek, így például az információhoz való szabad hozzáférés elvének. A politikus emlékeztetett, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik korábbi állásfoglalása értelmében az internethez való hozzáférést alapvető emberi jognak kell tekinteni, és a szólásszabadsághoz hasonlóan tiszteletben kell tartani.
Ujhelyi arról is tájékoztatást vár a bizottságtól, hogy a tervezet szerint az adatforgalmat sújtó magyar internetadó mennyiben egyeztethető össze a roamingdíjak radikális csökkentéséről, majd annak későbbi teljes kivezetéséről szóló európai törekvéssel; illetve, hogy mit tud tenni az Európai Bizottság annak érdekében, hogy a tagállamokban minél szélesebb körben és minél olcsóbban hozzáférhető legyen az internet-szolgáltatás.
Ujhelyi István írásbeli kérdésében hangsúlyozta, hogy korábban is ellenezte az internetadót. „Ez most nem más, mint az Orbán-kormány diplomáciai és korrupciós botrányáról való figyelemelterelés, illetve annak beismerése, hogy a Fidesz-kabinet szabad pénzügyi forrásai elapadtak, és az ország minimális működésének fenntartása érdekében kénytelen az utolsó, még nem lerabolt szektorok kifacsarásához nyúlni. Akár emberi alapjogokon is átgázolva” – áll a képviselő által az MTI-hez eljuttatott kommünikében.
A politikus ezzel összefüggésben Navracsics Tibor biztosi jelölésére is kitér, kiemelve, hogy a Fidesz szerint a magyar biztosnak szánt tárca azért kiemelten fontos, mert ifjúsági biztosként az európai fiatalokért, „Európa jövőjéért” lesz felelős. „Ha ez valóban így van, nyilván Navracsics Tibor lesz az első, aki figyelmezteti Orbán Viktort, hogy az internetadó korlátozza a magyar fiatalok információhoz való jutását és ismereteik, tudásuk bővítését. Ez pedig vállalhatatlan. Különösen úgy, hogy egyszerű pénzbehajtásról van szó” – zárul az MSZP alelnökének közleménye.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Ügyvédje szerint F. János előadásai nem objektívek, és nem vehetőek figyelembe bizonyítékként.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
