Benyújtotta a 2015-ös költségvetés tervezetét Varga Mihály

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitája a november 17-i héten kezdődik – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön, miután átvette a törvényjavaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől.  A házelnök közlése szerint a részletes vita november 26-27-én lesz a bizottságokban, az Országgyűlés várhatóan december 15-én szavaz a költségvetésről.

A kormány a 2015. évi költségvetés összeállításakor 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol, ez óvatos becslés, remélik, hogy a tényleges növekedés alsó szélét jelenti – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön. A háztartások fogyasztása az évközi bérintézkedések hatására 2,6 százalékkal nőhet - tette hozzá. Az államháztartás hiánya a GDP 2,4 százalékát teszi ki, az államadósság pedig a GDP 75,4 százalékára csökken.

A nemzetgazdasági miniszter ismertette  a jövő évi adótörvények főbb változásait. Ismertette: maradnak a különadók, a reklámadó és a bankadó. Elmondta azt is, hogy jövőre még több embernek biztosítják a közmunka lehetőségét, erre 35 milliárddal többet, 270 milliárd forintot biztosít a kormány. Megjegyezte, hogy folytatódnak a foglalkoztatás ösztönző programok is.

Varga Mihály elmondta: jövőre a béremelés több ágazatban folytatódik, a fegyveres és rendvédelmi dolgozók béremelésére 44 milliárd forintot, a pedagógusbérek további javítására 38 milliárd forintot irányoz elő a 2015. év költségvetés. 2015-beni elindul a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell. Ebben az ágazatban 2015 júliustól 30 százalékos béremelést terveznek, ezt követően pedig évente 5 százalékkal nőnek a bérek. Az emelés mértéke így 2019-re eléri majd az 50 százalékot. A kormány emellett kidolgozza a rendvédelmi dolgozók új lakástámogatási programját is – fejtette ki a miniszter. Az egészségügyre is több pénz jut jövőre. Kiemelt cél a háziorvosi rendszer megerősítése, így növelik a háziorvosok juttatásait.

A jövő évi költségvetés 16 380,615 milliárd forint bevételi főösszeggel, 17 258,218 milliárd forint kiadási főösszeggel és 877,602 milliárd forint hiánnyal számol, 33 228 milliárd forint nominális GDP mellett – derül ki az Országgyűlés elé csütörtökön benyújtott dokumentumból. Az államadósság a GDP 75,4 százalékára csökken jövő év végére az idén év végén várható 76,3 százalékról. A 2015. december 31-ére tervezett adósság értéke 25 100,4 milliárd forint, 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett számolva.

A törvényjavaslat szerint a kormány az idén az eddigi 3,1 százalék helyett 3,2 százalékos GDP-növekedést, stagnáló fogyasztói árakat és 3,9 százalékos reálbér-növekedést vár. A jövő évre a törvényjavaslat 2,5 százalékos GDP-növekedéssel, 1,8 százalékos éves inflációval számol.  A bruttó átlagkereset 3,4 százalékkal, a nettó 3,6 százalékkal nő, az egy keresőre eső nettó reálbér 1,8 százalékkal emelkedik az előterjesztés szerint. 

A háztartások fogyasztása 2,1 százalékkal emelkedik, a közösségi fogyasztás 2 százalékkal csökken, a bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházás) 4,3 százalékkal emelkedik jövőre. A javaslat szerint a belföldi felhasználás 2,1 százalékkal, a termékek és szolgáltatások exportja 6,9, importja 7 százalékkal bővül 2015-ben. A folyó fizetési mérleg egyenlege az idei 4,4 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra nő, ami a GDP 4,9 százaléka.

Miután az új kormányzati szerkezetben a korábbinál jóval több terület tartozik a Miniszterelnökséghez, a büdzséje is jelentősen emelkedik: a csütörtökön benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatban mintegy 227 milliárd forintot szánnak a Miniszterelnökségnek és a hozzá tartozó több mint egy tucat szervezetnek. A 2013-ban elfogadott idei költségvetésben 34 milliárd forintot kapott a Lázár János vezette Miniszterelnökség és az irányítása alá tartozó szervezetek. A 75 millió forinttal több költségvetési forráshoz jutó Országgyűlés Hivatala jövőre is mintegy 21 milliárd forintból gazdálkodhat, míg a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetése - benne az állami kitüntetésekre és az államfői protokollkiadásokra szánt előirányzattal - mintegy 190 millió forinttal emelkedik, 2 milliárd 310 millióra.

A javaslat szerint az ideihez képest mintegy 9 milliárd forinttal, több mint 250 milliárd forintra emelnék a jövő évi honvédelmi kiadások keretét. A parlament honlapjára felkerült dokumentum szerint a honvédelmi tárca jövőre 4 milliárd forinttal járul hozzá a NATO költségvetéséhez, s 350 millió forinttal az Európai Unió védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz. A felhatalmazás továbbra is biztosítja annak lehetőségét, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételéből a honvédség technikai modernizációjára, – valamint új elemként– a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre fordított kiadások révén a Magyar Honvédség rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági környezethez, valamint a NATO elvárásaihoz.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ a működési költségeken felül több mint 4 milliárd forintos támogatáshoz juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti honvédkórház számára 215 millió forintos beruházási forrást is beterveztek a költségvetésbe. A költségvetési javaslat is rögzíti, hogy elindul a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell, amelyre összességében 44 milliárd forintot biztosít a kormány.

Az ideivel megegyező támogatást, 3,8 milliárd forintot kapnak a központi költségvetésből a pártok és alapítványaik 2015-ben – derül ki a törvényjavaslatból. A támogatás elosztása azonban változik: csökken a Fidesz (1 milliárd 55 millió forintról 877 millióra), az MSZP (521 millióról 427-re), az LMP (249 millióról 174-re) és a KDNP (233 millióról 153-ra) támogatása, míg a Jobbiké nő, 448 millió forintról 476 millióra. Azok a pártok, amelyek 2010-ben nem, idén viszont szereztek mandátumot országos listán, a következőképpen részesülnek költségvetési támogatásban: az Együtt – A Korszakváltók Pártja 134 millió forintot, a DK 132 milliót, a PM 107 milliót, a Magyar Liberális Párt pedig 71 millió forintot kap.

Az internetszolgáltatásra jövőre kiterjesztendő távközlési adóra előfizetésenként vezetik be a felső határt, amely magánszemély előfizetők esetében 700 forint, nem magánszemély előfizetők esetében 5000 forint lesz, hasonlóan a telefonszolgáltatásoknál már érvényben lévő szabályokhoz – derül ki az Országgyűlésnek csütörtökön beterjesztett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatból. Az adó ugyanakkor csökkenthető lesz a megfizetett társasági adóval. A javaslat ebből származóan mintegy 25 milliárd forint költségvetési bevétellel számol. 

A pénzügyi tranzakciós illeték esetében az elektronikus fizetési módok elterjedésének növelése érdekében a bankkártyás vásárlások illetékmentessé válnak, bankkártyánként évi egyszeri illeték megfizetése szükséges. Az energiaadó esetén a vonatkozó európai uniós irányelv adta lehetőség kihasználásával visszaigényelhetővé válik az építőanyag-, kerámia- és üveggyártó vállalatok által felhasznált földgáz, villamos energia és szén energiaadója.