A klímaváltozás ellen szólalt fel a parlamentben Áder János. A köztársasági elnök szerint összefogásra van szükség, amelyhez jó alap lehet, hogy a parlamenti pártok programjában nincs nagy különbség a környezeti fenntarthatóság ügyében.
Áder János köztársasági elnök szerint a klímaváltozás okozta gondok megoldásához össze kell fognia kormánynak és ellenzéknek, nagyvárosoknak és falvaknak, nagyipari vállalatoknak és civil szervezeteknek, valamint fiatal és idősebb generációknak egyaránt. Az összefogásnak pedig regionális, európai uniós, nemzetközi összefogássá kell válnia – mondta az államfő hétfői, napirend előtti beszédében a parlamentben, azt követően, hogy egy hónappal ezelőtt New Yorkban részt vett az ENSZ által szervezett klímakonferencián.
Az államfő országgyűlési felszólalásában a környezetügy és a cselekvés fontosságát hangsúlyozta, jelezve, hogy Magyarországnak is törekednie kell a kedvezőtlen folyamatok lassítására, visszafordítására, ugyanakkor fel kell készülni az egyre szélsőségesebb természeti katasztrófákra, és olyan megoldásokat kell találni, hogy a károk a lehető leggyorsabban orvosolhatók legyenek. Konkrét példákat említve kiemelte egyebek mellett azt, hogy a Tisza mentén élő másfél millió ember biztonsága érdekében a következő években további öt víztározót kell építeni a folyó térségében.
Hozzátette: az elmúlt évek árvizei a Dunán, de más folyókon is minden rekordot megdöntöttek. Ezért szerinte elkerülhetetlennek látszik több száz kilométeren a töltések magasítása és a vízügyi nagymeder tisztítása, „bármilyen érdekeket sért is”, hogy az árvizek gyorsabban levonulhassanak. A Dunával kapcsolatban megjegyezte, hogy 1945 előtt a folyó vízszintje Budapestnél soha nem haladta meg a 8 métert, ezzel szemben az elmúlt 10 évben ez már négyszer bekövetkezett. Az elnök emellett szorgalmazta az erdőtelepítést is, azzal ugyanis kevesebb szén-dioxid lesz a levegőben, továbbá lehetőséget biztosít arra, hogy közmunkát adjanak az embereknek, „néhány év múltán pedig komoly megújuló energiaforráshoz jutunk”.
Nemzetközi viszonylatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a természeti katasztrófák száma az elmúlt 40 évben az ötszörösére nőtt, a 14 legmelegebb évből 13 az ezredforduló óta volt, 2003-ban a nyugat-európai forróság 30 ezer áldozatot követelt, a négy évvel ezelőtti oroszországi hőség pedig 50 ezer ember halálát okozta. A köztársasági elnök rámutatott, hogy a klímaváltozásnak, egy-egy természeti katasztrófának súlyos gazdasági következményei vannak. Példaként említette az idei szerbiai áradásokat, amelyekkel kapcsolatban Tomislav Nikolic szerb elnök arról tájékoztatta őt, hogy ez az árvíz nagyobb kárt okozott országának, mint az 1990-es évek eleji balkáni háború bombázásai.
Áder János felidézte a légkör szén-dioxid-mennyiségének csökkentéséről szóló kiotói megállapodást, amelynek vállalását nem sikerült teljesíteni, ezért szerinte jövőre Párizsban új megállapodást kell kötni, ambiciózusabbat, felelősebbet. Az államfő felszólalása indokaként azt is kiemelte: Magyarország három idei választáson van túl, így „a kampányzaj elültével olyan pillanathoz érkeztünk, amikor eszmét cserélhetünk olyan kérdésekről is, amelyek választási ciklusokon átívelő jelentőséggel bírnak”. Jelezte, a parlamenti pártok programjában nincs nagy különbség a környezeti fenntarthatóság ügyében, ami jó alap lehet a közös nevező megtalálásához.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Budapest (egy része legalábbis) elesett.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
