Pénteken megsegítheti a devizahiteleseket a parlament

2014. július 04. 07:52

Az Országgyűlés pénteki ülésén dönthet a kormánynak a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatáról, továbbá bevezetheti a kancellári rendszert a felsőoktatásban, valamint módosíthatja a reklámadóról és a termőföldről szóló törvényt is.

2014. július 04. 07:52

A Ház pénteki ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit határozathozatalok követnek. A parlament ez idő alatt elfogadhatja a kormány devizahiteseket segítő javaslatát, amely a Kúria legutóbbi döntéséhez igazodva készült. A végleges jogszabály várhatóan a 2004 után hitelt felvevőkre vonatkozik majd, ez alól kivételt a végtörlesztésben érintettek, valamint azok jelentenek, akiknek a kölcsönszerződését az eszközkezelő már rendezte.

A képviselők semmissé tehetik a bankok által alkalmazott árfolyamrést – az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását –, helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni. Dönthetnek arról is, hogy a bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja. Az új törvény emellett kimondaná azt is, hogy felfüggesztik a folyamatban lévő pereket és végrehajtásokat, legkésőbb december 31-ig.

Orbán Viktor kormányfő korábban azt közölte, szeptemberben újabb törvény születhet a devizahitelesek védelme érdekében, amely „a tisztességtelenül szerzett előnnyel való elszámolásról” szól majd, vagyis arról, hogyan kell elszámolniuk egymással a bankoknak és az ügyfeleknek.

A devizahiteleseket érintő javaslat mellett szavazás várható a kormány felsőoktatást érintő módosításairól is, amelynek révén az egyetemek gazdasági irányítását kancellárok vehetik át a rektoroktól. Az előzetes napirend szerint zárószavazásra lehet számítani még a termőföldről, a reklámadóról, az elektronikus sportfogadásról, valamint a kormányzati szerkezetátalakításról szóló törvény esetében.

A szavazások után három újabb kormánypárti javaslat vitája kezdődhet meg, köztük Németh Szilárd közműszolgáltatásokat érintő előterjesztéséről, amely kiterjesztené a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét a víziközmű-szolgáltatókra és a kéményseprő-ipari közszolgáltatókra.

Összesen 109 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Civilkontroll
2014. július 04. 14:59
vigyor "Ez hülyeség, egy hitelfelvételhez normális esetben nem kell közgazdásznak plusz jogásznak plusz fogyasztó védőnek lennie valakinek" Teljesen igazad van Mert ezen logika hiánya mentén autót CSAK autószerelő vagy autóipari technikus vagy autoipari tervezőmérnök vezethetne, mivel csak ők vannak tisztában az autó működésének minden apró részletével Szőke nők és bankvédő trollok semmiképp se vezethetnének autót
Civilkontroll
2014. július 04. 13:50
KÚRIA-7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja. Alkotmányellenes jogértelmezés.Kimondatott az, hogy és mivel végtörlesztéssel és árfolyamgáttal a jogalkotó már törvényben szabályozta a körülményváltozások adós fél lényeges jogos érdekét sértő hatását, ezért bírósági módosításának nincs helye. Hát ez az egyik legvitatottabb pontja a jogegységi döntésnek, ugyanis lényeges, jogos érdekként marad fenn továbbra is a gyűjtőszámlán gyűlő hitel, amely öt év múlva zúdul az adósra, tehát itt az árfolyamváltozás, mint körülményváltozás hatását már kiiktatottnak tekinteni, nos enyhén szólva tény- és iratellenes. Annál aki meg igénybe sem vette az árfolyamgátat, ott a bírósági módosítás véleményem szerint eleve nem lehet kizárt. A bírói út elzárása a Ptk. 241.§ jogának érvényesítésétől, alkotmányellenes. Dunaharaszti, 2013. december 20. Tisztelettel: Dr. Kriston István ügyvéd európajogi (pénzügyi) szakjogász
Civilkontroll
2014. július 04. 13:49
KÚRIA-5. Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket. Jogértelmezés hiány. A kúriai döntés itt a részleges érvénytelenség szabályát értelmezi. Azonban érthetetlen módon egyoldalú és kihagyja azt, hogy és amennyiben egy bíróság olyan kikötés érvénytelenségét észleli, amely érvénytelen rész nélkül a szerződés nem teljesíthető, úgy a Ptk. 239.§ (2) bekezdés alapján az egész szerződés érvénytelen.
Civilkontroll
2014. július 04. 13:48
KÚRIA-4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető. Alkotmányellenes érvénytelenségi ok kiküszöbölés. Kúria olyan jogegységet nem alkothat, amit a bíró sem hozhat. Márpedig az érvénytelenségi ok kiküszöbölése csak a peres felek kérelmére – kereset, viszontkereset – történhet, ennek hiányában a bíró hivatalból nem járhat el. Azonban itt is hangsúlyozni kell, hogy az adós, ha keresetében nem kéri az érvénytelenség jogkövetkezményei levonását, úgy arra a Kúria másik jogegységi döntése értelmében a bank az érvényesség alapjain elfoglalt védekezéséhez képest annak elutasítása feltételéhez kötött viszontkeresetet nem terjeszthet elő. Lényeges megjegyzésem, hogy a vh megszüntetési perekben meg egyáltalán nincs sem érvénytelenség kiküszöbölés, sem elszámolás. A szerződés egyes feltételei érvénytelensége kiküszöbölése csak remélni lehet, hogy nem a Hpt. 213.§ (1) bekezdésében foglalt és az egész szerződés semmisségére vezető okok kiküszöbölésére irányul, mert azon okok többsége felek megállapodása híján szerződési nyilatkozat, amit a bíróság nem pótolhat.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!