A KSH adatai szerint az idei év második negyedévében 190 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában.
A foglalkoztatottak létszáma 4 millió 122 ezer volt az idei év második negyedévében, 190 ezerrel több, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. A foglalkoztatottak száma 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 91 ezren tartoztak a 15-64 évesek korcsoportjába, az őket jellemző foglalkoztatási arány 61,7 százalék volt, 3,4 százalékponttal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Április-júniusban a 15-64 éves férfiak közül 2 millió 213 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 3,4 százalékponttal 67,8 százalékra nőtt. A 15-64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 878 ezer volt, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 3,3 százalékponttal 55,7 százalékra javult az előző év azonos időszakához képest.
A legjobb munkavállalási korú, 25-54 éves, valamint az 55-64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, az előbbiek foglalkoztatási rátája 3,0 százalékponttal 78,5 százalékra, utóbbiaké pedig 3,2 százalékponttal 41,6 százalékra emelkedett. A 15-24 éves korosztályból 257 ezren voltak foglalkoztatottak, 23,1 százalékos foglalkoztatási rátájuk 3,9 százalékponttal volt több, mint 2013. április-júniusban.
Valamennyi régióban emelkedett a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája. Nyugat-Dunántúlé nőtt a legjelentősebben, 4,8 százalékponttal az egy évvel azelőttihez viszonyítva, a foglalkoztatás szintje itt vált a legmagasabbá, 66,2 százalékossá. A legalacsonyabb, 55,0 százalékos foglalkoztatási ráta továbbra is Észak-Magyarországot jellemezte, bár értéke az egy évvel korábbihoz képest 3,8 százalékponttal javult – közölte a KSH.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A második negyedévben a gazdasági teljesítményt a fogyasztás növekedése húzta, amely éves szinten 4,2, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal nőtt, ellenben a beruházások 15,4, illetve 6,7 százalékkal visszaestek – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője. Idén 2 százalék körül bővülhet a magyar GDP, ha a külső körülmények kedvezően alakulnak.
Ódákat zeng a helyi sajtó a PAOK csütörtöki teljesítményéről a labdarúgó Európa-ligában, miközben a görög csapat román edzője az 5–0-s győzelem ellenére is a Ferencvárost méltatta.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
