Az LMP csak az Ab döntése után nevezi meg főpolgármester-jelöltjét

Az LMP országos és fővárosi kongresszust tartott a hétvégén, vasárnap a budapesti választmány ülésezett, az úgynevezett Budapest Kongresszuson a párt főpolgármester-jelöltjéről és az LMP Budapest-programjáról akartak dönteni. A párt azonban vasárnap arról tájékoztatta az MTI-t közleményben, hogy „a kormány kapkodó, átgondolatlan és csak a saját politikai szempontjait szem előtt tartó törvényalkotási szokásai miatt alig két hónappal a választások előtt még az indulás feltételei sem egyértelműek”, a párt Budapest Kongresszusa a kialakult helyzetre való tekintettel „egyelőre nem látja értelmét konkrét jelöltek megnevezésének”.

A helyzet tisztázódása estén az augusztus 2-án tartandó Budapest Kongresszus fogja kiválasztani a párt fővárosi jelöltjeit – tették hozzá. Kitértek arra: az Alkotmánybíróság a napokban dönt arról, hogy „a Fidesz által benyújtott, egyértelműen a saját politikai céljait szolgáló új önkormányzati törvény sérti-e az Alaptörvényt”. Mint írták, júniusban többek között az LMP-frakció támogatásával ellenzéki képviselők az új önkormányzati törvény Alkotmánybírósági vizsgálatát kezdeményezték.

„Az LMP felháborítónak tartja, hogy a kormánypárt minden választás előtt saját érdekei szerint átrajzolja a választási rendszert, de az önkormányzati választási törvény módosításánál már a saját maga által írt Alaptörvényt sem tudta betartani” – olvasható a közleményben. Az LMP határozott álláspontja szerint az új törvény számos, a jelöltállítást érdemben befolyásoló pontját meg kell, hogy semmisítse az Alkotmánybíróság.

Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI-vel szerdán közölte, hogy várhatóan hétfőn dönt az Alkotmánybíróság az önkormányzati törvény fővárosi választási rendszerre vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványról. A parlament június 10-én kormánypárti képviselők javaslatára fogadta el azt a törvénymódosítást, amelynek alapján az önkormányzati választás után átalakul a Fővárosi Közgyűlés és a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja. A listáról a kerületek lélekszáma alapján súlyozva osztják ki a mandátumokat.

A módosítás értelmében a közgyűlési döntéseknél bevezetik a kettős többség elvét, azaz a döntéshez egyrészt szükség lesz arra, hogy a többség – vagyis a 33 képviselőből legalább 17 – jóváhagyja a javaslatot, másrészt a Budapest összlakosságának legalább a felét plusz egy embert képviselő kerületi polgármester igen szavazata is kell majd. Június 24-én szocialista, független, LMP-s és jobbikos országgyűlési képviselők, összesen 57-en fordultak az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését annak érdekében, hogy a Fővárosi Közgyűlést a Fidesz szándékával ellentétben ne a kerületi polgármesterek és a kompenzációs listáról bekerülő politikusok adják.