Áttört a KDNP

Áttörésként értékelte a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) megnövekedett és új területekkel bővült kormányzati szerepvállalását Semjén Zsolt, a kisebbik kormánypárt elnöke szerdán. Semjén Zsolt a kereszténydemokrata kormánytagok terveit bemutató sajtótájékoztatón kiemelte: a mostani kormányalakítással „átlépték” azt a szokást, hogy a KDNP alapvetően humán területekért felelős, a párt „túlnőtt” a hagyományos témákon, s így az élet minden területén jelen vannak, képviselik a kereszténydemokrata értékeket. 

Mint mondta, mindent elértek, amit egy párt elérhet, és az általuk legfontosabbnak tartott értékek és programpontok megvalósultak. Példaként említette a „keresztény ihletettségű” alkotmányt, amely kitér a házasság, a megfogant élet védelmére, valamint a nemzet egységére. Ide sorolta a családi adózást, és a mindennapos testnevelést, utóbbi a párt még 1990-ben megfogalmazott javaslata volt. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes megerősítette: életcélja, hogy a mostani ciklus végére meglegyen az egymillió esküt tett új magyar állampolgár. 

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az MTI kérdésére azt mondta: a parlament előtt van a szabad vasárnapról szóló javaslatuk. Erről a kormányon belül is voltak egyeztetések, és ígéretet kaptak a részbeni vagy teljes megvalósulására még ebben a ciklusban, lehetőleg még annak első felében. Semjén Zsolt hozzátette: ezt mindenképpen meg fogják valósítani. Ha Ausztriában és Bajorországban működik, akkor működhet nálunk is – jegyezte meg. Rögzítette: nem igazak azok a vádak miszerint vallási alapon szorgalmazzák a szabad vasárnap megvalósulását. Az a fő cél, hogy a kereskedelmi dolgozóknak is legyen egy olyan napjuk, amikor a család együtt lehet. Jelezte: családbarát javaslatot fogalmaztak meg, azt pedig soha nem mondták, hogy ez a közellátásra is vonatkozzon.

A miniszterelnök-helyettes az MTI a tárcák vidékre költöztetését érintő kérdésére azt mondta: ezt a kezdetektől fogva támogatják, és fontosnak tartják, hogy a történelmi hagyományoknak megfelelően az ország minden részén – ahol történelmileg és szociológiailag indokolt – jelenjen meg a magyar államigazgatás. Szerinte vannak további lehetőségek, a decentralizáció nem ér véget Székesfehérvárral, Debrecennel, illetve Kecskeméttel. Hozzátette: az a magánvéleménye, hogy az Alkotmánybíróságnak – ahogy az Antall József idején felmerült – Esztergomban kellene működnie, és ezzel együtt az igazságügynek is ebbe a városba kellene kerülnie.

Harrach Péter a magáncsőd intézményéről elmondta: ez a kérdés összefügg a devizahitelesek problémáinak rendezésével. Jelezte, hogy a nyár folyamán várhatóan beterjesztik a magáncsődről szóló javaslatukat.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter rámutatott: nagy kihívás és nagy lehetőség a mostani kormányzati szerepvállalás. Fontosnak tartotta, hogy továbbra is képviseljék azt az irányvonalat, miszerint az állam lehet jó tulajdonos. A tárcájához tartozó területek közül az infokommunikáció, illetve a közlekedési témák mellett kiemelte a sportfejlesztéseket és a brüsszeli források képviseletét. Utóbbiról azt mondta: reményei szerint ez nagy lehetőséget ad az itthoni és határon túli magyarságnak egyaránt. Kérdésre elmondta: a kormány határozottan a Déli Áramlat mellett áll. Megerősítette: normális menetben folyik a gázszállítás, nincs miért aggódni.   

Aradszki András, a tárca energiaügyekért felelős államtitkára rámutatott: az a cél, hogy az ellátásbiztonság prioritása mellett a rezsicsökkentés értékeit megtartsák, és lehetőség szerint a kis- és középvállalkozásokra is kiterjesszék. Fontosnak tartotta a paksi bővítéssel összefüggő feladatokat is.

Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszterhelyettese új megbízásáról azt mondta: nagyobb tárca és több felelősség. Míg az elmúlt négy év a közigazgatási tárcánál elsősorban az állam ügyeiről szólt, a mostani a hétköznapi, az emberek mindennapi ügyeinek minél eredményesebb rendezését érinti. Az a cél, hogy a társadalomban a középosztály minél szélesebbé váljon, hiszen ez az, ami hosszú távon valódi egyensúlyt tud teremteni minden szempontból. Az elmúlt négy év átalakításai azt a célt szolgálták, hogy az intézményrendszer egyenlő esélyeket biztosítson mindenhol – mutatott rá, és egyik feladatként jelölte meg a demográfiai helyzet javítását, a családok további erősítését.   

Soltész Miklós egyházi és civilügyekért felelős államtitkár az egyházak kiemelt szerepvállalását hangsúlyozta, majd kitért a civil szféra jelentőségére is. Úgy látta: a nemzetiségek területén hatalmas előrelépés történt az elmúlt négy évben, és reményét fejezte ki, hogy a felvidéki, erdélyi magyarság problémáinak feloldásában is közreműködhetnek majd. 

Simicskó István sportért felelős államtitkár azt mondta: a sport stratégiai ágazat és a fejlesztések területén szorosan együtt szeretnének működni a fejlesztési tárcával. Azt szeretnék, ha valóban sportoló nemzet lenne a magyar – fejtette ki, hozzátéve: jelentős eredményként sikerült elérni, hogy a felnőtt lakosság körében a sportolók aránya 5 százalékról 15 százalékra bővüljön.