Tovább bonyolódik a „rejtélyes” szír repülőgép ügye
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
A Nézőpont Intézet elemzése szerint megkopott az MSZP-márkanév és meggyengültek a párt pénzügyi, szervezeti erőforrásai is. Az arcvesztéshez a DK is nagyban hozzájárult. Nem segít a szocialisták helyzetén az sem, hogy kétmilliárdos adóssága van a pártnak: 2010 óta alkalmazottaik kétharmadától kényszerültek megválni.
Az EP-választás fontos tanulsága volt, hogy a baloldali szimpatizánsok az MSZP-t büntették szavazatukkal az áprilisi kudarcért, és a látványosan rossz politizálásért – állapítja meg a Nézőpont Intézet elemzése. Mint írják: az MSZP 2012 után már nem volt képes egyedül irányítani a folyamatokat a baloldalon, de domináns volt. Ez az előny viszont május 25-én látszólag szertefoszlott.
Az intézet szerint az MSZP pénzügyi forrásai érzékeny veszteségeket szenvedtek az elmúlt években, márpedig egy párt működtetése igen sokba kerül. Épp a választási kampányban került napirendre, hogy a szocialista párt kétmilliárd forintos adósságot görget maga előtt és a helyzetet súlyosbítja, hogy az MSZP költségvetési támogatása tovább csökken.
Az anyagi gondokkal küzdő párt az elmúlt években az alkalmazottai több mint felét elbocsátotta, irodáit bérbe adta, az adósság pedig belső vitákhoz vezetett a baloldalon – írták. Az Állami Számvevőszék januárban lezárt vizsgálata szerint 2010 óta 145-ről 49-re csökkent a párt alkalmazottainak a száma.
A Demokratikus Koalíció nem várt mértékben gyengítette meg az MSZP szervezeti hátterét; 2012-ig majdnem ezer ember lépett ki a szocialista pártból, melynek jelentékeny része Gyurcsány Ferenc pártjába távozott. Továbbá vannak olyan települések, ahol komplett szervezetek „álltak át”. A Nézőpont szerint viszont Gyurcsánnyal ma is sokan szimpatizálhatnak az MSZP-n belül, amely felveti egy esetleges közeledés lehetőségét.
A Nézőpont Intézet szerint az MSZP mindig akkor volt sikeres, amikor a belső platformok képesek voltak a kiegyezésre. Ezek a kompromisszumok vezettek a 2002-es és 2006-os országgyűlési sikerhez is. Mesterházy Attila azonban az erőcsoportok meggyengítését tűzte ki célul, részben sikerrel – írták. Az országos politikából kiszorult vonal ugyanakkor veszélyt jelent az MSZP egységére nézve – tették hozzá.
Az intézet szerint az Európai Parlamenti választás fontos tanulsága, hogy az MSZP-hez, mint párthoz hűnek gondolt szavazók keresni kezdték a választható alternatívákat a baloldalon. A baloldali blokk mérete nem változott érdemben áprilishoz képest, de a DK a vártnál nagyobb szeletet hasított ki az ellenzéki tortából, aminek az MSZP lett a kárvallottja.