LMP: Készek vagyunk küzdeni a munkavállalókért

Az LMP kész a következő négy évben is küzdeni a munkavállalókért, hogy a jelenleg jellemző „szörnyűséges helyzet” megváltozzon. Erről Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke beszélt csütörtökön, az LMP május 1-je alkalmából tartott sajtótájékoztatóján Budapesten. Mint fogalmazott, méltatlan, elfogadhatatlan és nem hatékony, hogy ezt az országot „összeszerelő üzemmé” próbálják tenni. Kitért arra, olyan helyzetben van az ország, hogy a kormányfő azzal „házal” keleten: itt olcsó a munkaerő ahhoz képest, hogy milyen jól képzett.

Szél Bernadett szerint a Fidesz részéről tudatos lépés volt, hogy „letörte a munkavállalói jogokat a narancsos munka törvénykönyvben”. Utalt arra, hogy a szakszervezeti konföderációkkal konzultálva kidolgoztak egy koncepciót egy új munka törvénykönyvre, amely gyökeresen más alapokra helyezi a munkavállalók és a munkáltatók viszonyát. Az ellenzéki politikus a részleteket ismertetve elmondta: javaslatuk munkavállaló- és foglalkoztatásbarát, hatékony érdekképviseletet biztosítana és szociálisan érzékeny. Ennek jegyében visszaállítanák az érdekegyeztetés korábbi háromoldalú rendszerét.

A párt elfogadhatatlannak tartja továbbá a délutáni műszakpótlék eltörlését, amelyet azonnal visszaállítanának. Abban is gondolkodnak az uniós direktíva alapján, hogy négy-öt nappal megemeljék az alapszabadságot: a munkavállalóknak legyen lehetőségük a megfelelő pihenésre. Arról is gondoskodnának, hogy a szabadság kétharmadát a munkavállalók által kért időpontban lehessen kivenni. Bevezetnék továbbá, ha egy állami ünnep a hétvégére esik, akkor azért cserébe plusz egy szabadnap járjon.

Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy a munkavállalókat „könnyen ki lehet rúgni” – mondta Szél Bernadett, aki azt is kritizálta, hogy az a kormány, amely magát „családbarátnak meri nevezni”, eltörölte, hogy a háromévesnél fiatalabb gyereket nevelő szülők, édesanyák védettek legyenek. Ezt is azonnal visszaállítanák – jelezte.

A párt szerint az alaptörvényben és a munka törvénykönyvében szó szerint szerepelnie kellene annak a tételnek, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Szél Bernadett kitért arra is, hogy „bérszakadék tátong” a férfi és a női munkavállalók között, amelyen szintén rögtön változtatni kell. Kiemelte: meg kell emelni a béreket azokban a szakmákban, ahol a nők túlnyomó többségben vannak.

Meszerics Tamás, a párt EP-listavezetője arról beszélt, hogy az Európai Parlament zöld frakciójában is azt szeretnék képviselni, amit a magyar Országgyűlésben, a munkavállalói jog ugyanis nemcsak magyar, hanem európai kérdés is. Kifejtette: középtávon közös uniós munka törvénykönyvet szeretnének. Szerinte közös munkaerő-piaci érdekegyeztető intézményekre van szükség Európában és európai szintű béralku kell.

A sajtótájékoztató végén virágokat helyeztek el a Városligetben lévő emlékkőnél, amely azt hirdeti, hogy 1890-ben Budapesten itt ünnepelték először május elsejét a szervezett dolgozók.