Kovácsot és Vonát is meghallgatta a nemzetbiztonsági bizottság

Fideszes szavazatokkal zárttá nyilvánították a parlament nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülését, ahol a valószínűleg kémkedéssel gyanúsított jobbikos Kovács Bélát, Vona Gábor pártelnököt, valamint ügyészségi és titkosszolgálati vezetőket is meghallgatták. 

Vona Gábor az ülést követően azt mondta: rágalomhadjárat indult a Jobbik ellen, aminek a célja, hogy megroppantsák a Jobbikot az EP-választás előtt. Szerinte gyanússá teszi az időzítést, hogy sajtóhírek szerint Joe Biden amerikai alelnök a Jobbik meggyengítését kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, s az is furcsa, hogy ha valóban 2009 óta vizsgálódtak Kovács Béla ügyében, akkor miért éppen most, az EP-választás előtt keletkezett egy ilyen ügy.

Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja jelezte: a testület ülésének a szakszolgálatok meghallgatásáról szóló részét hosszú időre titkosították, így érdemben nem tud róla beszámolni, ugyanakkor egyetlen olyan dolgot sem hallott az ülésen, ami a Btk. bármely tényállását kimerítené.

Vona Gábor korábban elmondta: az ő és Kovács Béla meghallgatását nyílt ülésen kérik, mert nem tagjai olyan grémiumnak, ami minősített adatokat kezel. Aki zárt ülést akar elrendelni, annak titkolnivalója van – értékelte. Párttársa, Mirkóczki Ádám – aki tagja a bizottságnak – arról beszélt: a testület szabályzata szerint 8 nappal az ülés előtt kellett volna meghívót küldeni, ezt azonban csak péntek este kapta meg Vona Gábor és Kovács Béla. Közölte azt is: a titkosszolgálati vezetők beszámolóit lehet zárt ülésen tárgyalni, a jobbikos politikusoknak azonban kérdés formájában sem lehet feltenni olyat, ami minősített adatot érint, így az lehet nyílt. Kovács Béla, a párt megvádolt EP-képviselője arra a kérdésre, hogy mivel készül, azt felelte: „tiszta szívvel, lélekkel”.

Vadai Ágnes – aki átesett a szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzésen, de a bizottságnak nem tagja – még az ülés kezdete előtt azt mondta, azért jött el, mert érdekli, hogy ha a magyar kormány hivatalos szervei találtak egy orosz kémet, akkor mi indokolja azt, hogy az Orbán-kormány változatlanul a keleti nyitás politikáját folytatja és rábízza Oroszországra a paksi atomerőmű bővítését. Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja szintén az ülés előtt úgy nyilatkozott: azért is kezdeményezték elsők között a bizottság összehívását, hogy megtudják, történt-e Oroszország részéről befolyásszerzés Magyarországon és a Jobbiknak ebben volt-e szerepe. 

Vadai Ágnes és Szél Bernadett is egyetértett abban, hogy ha van az ügynek olyan része, amely nem minősített adat, akkor az ülés azon része legyen nyilvános. Vadai Ágnes az ülésről távozva azt mondta: „sejtették, hogy a Jobbiknak van titkolnivalója, de ezek szerint a Fidesznek is”, mivel a két párt képviselői közösen úgy döntöttek, hogy nem vehet részt az ülésen annak ellenére, hogy – elmondása szerint – ő kezdeményezte a bizottság összehívását. Vadai hozzátette, kérni fogja a Belügyminisztériumtól, hogy az üggyel kapcsolatos dokumentációt megtekinthesse. Mint mondta, ha van kémkedési ügy, akkor az nem csak Magyarország, hanem az Európai Unió ügye is, arról az EU polgárainak is tudniuk kell.