Érdemibb parlamenti munkát szeretne Kövér

Az újraválasztott házelnök szerint a most induló parlamenti ciklusban érdemibbé kell tenni az Országgyűlés munkáját. Kövér László az M1 Az este című műsorának kedden adott interjúban célként jelölte meg, hogy ha valaki a parlamenti ülés közvetítésére kapcsol, akkor érdemi vitát lásson, ne pedig azt, amit huszonegynéhány éven keresztül, hogy egy bizottságnyi ember sem ül a plenáris vitán és gyakorlatilag nem a törvényekhez benyújtott módosító indítványokról beszél, hanem „rögeszméit hajtogatja, vagy rosszabb esetben a vele szembenállót minősíti”. Azt reméli, hogy az erős, nagy létszámú, politikai súlyában is jelentős törvényalkotási bizottságban érdemi viták lesznek.

A felvételről sugárzott interjúban egy új korszak nyitásának nevezte, hogy kisebb létszámú parlament állt fel, amely új házszabály alapján működik. Szavai szerint ennek buktatóit még nem ismerik, de a régi házszabály is hosszú ideig formálódott. Utalt arra, hogy az idő dönt a nemzetiségi szószólók szerepéről is, a gyakorlatban kell „belakniuk” mozgásterüket, a lehetőségeiket saját maguk és az általuk képviselt emberek arcára kell formálni. A házelnök erénynek nevezte, hogy az új házszabály miatt lelassul a törvényalkotás, az új parlamentben több idő lesz egy-egy indítvány első tárgyalásáig arra, hogy a képviselők megismerkedjenek azzal. Ha lassabb, talán megfontoltabb is tud lenni a munka – jegyezte meg, hozzátéve: a következő négy év nem olyan lesz, mint az előző, amikor az ország egy súlyos válság közepén találta magát.

Kitért arra, hogy napokon belül a Ház elé kerül az országgyűlési törvény módosítása annak érdekében, hogy a még képviselői és polgármesteri tisztséget is ellátó politikusok csak egy tiszteletdíjat vehessenek fel. Hozzátette: alapvető változásokra nem lesz szükség a sarkalatos törvényekben.

Kövér László reagált arra is, hogy a DK színeiben politizáló független képviselők kiegészítették képviselői esküjüket. Mint mondta, az eskü szövegének szóbeli elmondása elengedhetetlen a képviselői jogok gyakorlásához, mégis szimbolikus, hiszen okiratban, aláírással meg kell erősíteni, azon a papíron pedig az az esküszöveg lesz, amit a törvény előír. Megjegyezte: „Gyurcsány Ferenc és csapata” szövegét nem lehet komolyan venni, viccnek pedig meglehetősen olcsó.

A házelnök a jobbikos Sneider Tamás parlamenti alelnökké választásával összefüggésben kijelentette, ennek nincs jogi akadálya, legfeljebb erkölcsi kifogást lehet az előéletével kapcsolatban tenni. Az elmúlt húsz év gyakorlatára utalva kiemelte: törekedni kell a jelöltekről szóló konszenzusra, hiszen ha mindenki csak a saját jelöltjét támogatná, akkor az ellenzéknek sosem lenne lehetősége megválasztatni tisztségviselőit. A Fidesz-frakció szavazására vonatkozóan azt mondta: megbízták a frakcióvezetőt, hogy megállapodjon, s nem tehetik, hogy az adott szavával ellentétben szavazzanak.

Kövér László álláspontja szerint nem az a baj, hogy végletesen megosztott a politikai elit, hanem hogy nem valóságos kérdésekről beszélnek. Kifejtette: a „liberálisnak nevezett világfelfogás” nem fedte fel igazi állításait, Gyurcsány Ferenc arról beszélt nemrég, hogy „fel kellene oldani Magyarországot” egy Európai Egyesült Államoknak nevezett „katyvaszban”, de ezt senki nem merte mondani előtte, pedig az SZDSZ 1990-ben is ugyanezt gondolta. Úgy vélte: egyre világosabban különül el, milyen értékrendet képviselnek a kormánypártok és milyet azok, akik „hol baloldalinak, hol liberálisnak, hol szociáldemokratáknak nevezik magukat”.

Magyarország Brüsszelhez való viszonyáról szólva jelezte: a hazai baloldal szükségét érezte, hogy a „belpolitikában megnyerhetetlen küzdelmeit exportálja és megpróbálja brüsszeli porondon, nemzetközi testvéri segítségnyújtás mellett megnyerni”. Ha ehelyett Magyarország mellett álltak volna ki, akkor ez a viszony nem jutott volna ide – emelte ki, hozzátéve: kiderült, hogy mire képes az MSZP, maguknak csalódást okozó eredmény értek el a választáson, mert az emberek is látták, hogy „Brüsszel nem jótékonysági intézmény”, nem azért van, hogy boldoggá, gazdaggá tegyen, hanem hogy a nemzetek a 21. század civilizációs normáihoz illeszkedően vívják meg érdekharcaikat, s ne tragikus módon, mint a 19-20. századi elődök.

Az Országgyűlés elnöke válaszolt arra az LMP-s kezdeményezésre is, miszerint a párt alaptörvénybe foglalná a kormányprogram vitáját. Úgy fogalmazott: „tetszettek volna bejönni az alaptörvény vitájára” és ilyen tárgyú módosító indítványt benyújtani. Hozzátette: a kormányprogram vitája korábban meglehetősen formális volt, így tudatos döntés volt, hogy nem foglalták alaptörvénybe. A miniszterelnök pedig el fogja mondani, miként képzeli a következő négy évet – hangsúlyozta Kövér László.