Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Az Ipsos legfrissebb felmérése szerint a magyar lakosság 40 százalékát érdekli a vasárnapi EP-választás. Nagy Britanniában és Hollandiában már meg is kezdődött a szavazás.
Az Ipsos legfrissebb felmérése szerint a magyar lakosság 40 százalékát érdekli a vasárnapi EP-választás, ami iránt egyébként Európa-szerte mérsékelt az érdeklődés. A magyaroknál a lengyelek, a franciák és az olaszok (48, 47, 46 százalék) fordítanak nagyobb figyelmet a voksolásra, míg a legkevésbé a hollandokat mozgatja meg az EP-választás.
A felmérés szerint a magyar lakosság 55 százaléka úgy értékeli, alapvetően előnyöket hozott az EU-tagság. Az emberek egyharmada viszont inkább hátrányokat érzékelt. A „legkritikusabbnak mondható rétegek” az alapfokú képzettségűek és a 65 év felettiek.
Csütörtök reggel két tagállamban, Hollandiában és Nagy Britanniában már kinyitottak a szavazóhelyiségek. A britek 73 EP-mandátum sorsáról döntenek. A közvélemény-kutatások alapján a legnagyobb brit EU-ellenes politikai erő, a UKIP jó szereplésre számíthat; volt olyan felmérés az utóbbi hetekben, amely szerint e párt kaphatja akár a legtöbb szavazatot, 31 százalékos támogatottsággal.
Hollandia 26 képviselőt küld az EP-be, de a lakosságot nem igazán érdekli a választás, mindössze 20 százalékuk mondta a legutóbbi felmérésen, hogy elmenne szavazni. A legutolsó kutatások szerint az ország legnépszerűbb politikai ereje a Demokraták 66 nevű ellenzéki liberális párt, amely voksok mintegy 18 százalékával öt helyet szerezhet az EP-ben a felmérések alapján. Az előző EP-választás óta jelentősen megerősödött az országban a főleg iszlámellenes megnyilvánulásaival ismertté vált, Geert Wilders által vezetett Szabadságpárt, amely a legutóbb mért 13,9 százalékos támogatottságával a második lehet a hollandiai EP-választáson, és így a mostani háromról négyre növelheti képviselői számát.