Több határon túli szavazatot várt volna Kövér László

Az Országgyűlés elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hétfő este kifejtette: kétszeri felhatalmazás egy magát deklaráltan nemzeti kormánynak tekintő alakulat mellett világos, egyértelmű eligazítást jelent mindenki számára arról is, hogy a magyar társadalom mit gondol a nemzetpolitikáról. Megjegyezte: volt olyan húsz esztendő, amikor nem volt evidens, hogy egy Magyarországon megválasztott kormánynak eleve a nemzet érdekeit kell képviselnie bárhol, és pláne kevésbé volt evidens, hogy magába foglalja ez a törekvés a határon túli magyar közösségekről való gondolkodást is.

A választási részvételi arány nem kirívóan alacsony, közép-európai összehasonlításban sem tekinthető annak, elfogadhatónak nevezhető - mondta. Az új választási rendszer szerepét a kormánypártok esetleges kétharmados eredményében úgy értékelte, hogy az sokkal kisebb, mint azt a baloldal láttatni szeretné. Húsz éven át olyan választójogi törvény alapján osztották ki a mandátumokat, amelyben a körzethatárokat még az utolsó állampárti kormány határozta meg. A demográfiai folyamatok eredményeként pedig irracionálissá váltak a körzetek - jegyezte meg, és emlékeztetett: az Alkotmánybíróság határozata nyomán alakultak ki az új körzetek. Kövér László azt mondta, nem gondolja, hogy a baloldalnak azzal kellene foglalkoznia, hogy ezért vagy azért veszített, hiszen a Fidesz 44 százalékot, ők pedig 26 százalékot könyvelhetnek el. A levélben szavazás rendszeréről azt mondta: ő is soknak tartja az érvénytelen szavazatok arányát.

Jelezte: megnézné, máshol, ahol ilyen rendszer van, ilyen bürokratikusan írják-e elő a szavazóknak, hogy azonosítsák magukat. Életszerű szabályoknak van csak értelmük - jelentette ki az Országgyűlés elnöke. Arról, hogy jelentős volt a különbség az előzetesen regisztrált és a ténylegesen szavazók között, azt mondta: örült volna, ha mindenki elmegy választani, de megérti, hogy nem egyszerű például Erdélyben a legközelebbi konzulátusra elutazni. Ő többre számított, de a lehetőséget fontosnak tartja, hogy Trianon óta először a nemzet egységesen tudott fellépni.

Kitért arra: házelnökként többször konzultált a határon túli magyar vezetőkkel az elmúlt években a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma ülésein. Meg kellene próbálni az intenzívebb építkezésre helyezni a hangsúlyt a jövőben, megnézi, hogyan tud a magyar állam tenni azért, hogy a nemzetegyesítés ne csak a szimbolikus szférában jöjjön létre, hanem a valóságos életben is - fejtette ki. Arról, hogy a következő Országgyűlésben lehet-e nemzeti minimum, azt mondta: bízik benne, és a demokrácia egészséges működése szempontjából elengedhetetlen feltétel, hogy legyenek ilyen ügyek, ki-ki a rövidtávú pártpolitikai érdekeit félre tudja tenni. A demográfiai folyamatok alakulása ilyen kulcskérdés - rögzítette.

Az elmúlt 24 évben nagyon hiányzott ennek a megegyezésnek a készsége, és ez elsősorban a baloldalnak róható fel. Az LMP e téren nagyobb hajlandóságot mutatott, és a Jobbiknak szintén van nyitottsága, az a kérdés, hogy a baloldal különböző szereplői hogyan viszonyulnak ehhez - mondta. Nem lehet egyszerre háborút hirdetni, mint tették a választások éjszakáján, egyébként meg konstruktív ellenzéknek lenni és a nemzet érdekében együttműködni - fejtette ki Kövér László.