Hoffmann: Szeptembertől újabb tanári béremelés várható

Ez a propaganda. Ez meg az igazság. 2012-ben a költségvetési szférában az oktatásban az átlagkereset 191e Ft volt. A szellemi foglalkozásúak körében ugyanebben az évben az átlagkereset 296e Ft volt a teljes államháztartásban. Másfélszer kerestek többet, mint a tanárok. Ebből a versenyszféra egyébként 349e Ft, ami közel van a kétszereshez. Ehhez képest 2013 szeptemberre ígértek a cikkben kiemelt osztálynak (F7) 264.600 Ft-ot, ami láthatóan nem ért el semmilyen előző évi szellemi foglalkozásra vonatkozó átlagot, de ennyit nem is kaptak. A valós összeg 218.400 Ft volt. És akkor azt még nem is említettük, hogy éppen ebben a fizetési osztályban volt az egyik legnagyobb tervezett emelés, 170%. Nem minden fizetési osztály kapott volna ennyit. Ugyanakkor ez az osztály olyan értelemben átlagot képviselhet, hogy a pályája közepén van. Az F osztály valós átlaga kicsit magasabb, 225e Ft, ha feltételezzük, hogy minden besorolási szinten (évek száma) ugyanannyi tanár van. Ez sincs sehol a 296e-hez vagy a 349e-hez képest. De még a költségvetési szférában dolgozó közigazgatással, védelemmel és kötelező társadalombiztosítással foglalkozók átlagos 234e Ft-os jövedelménél (2012) is alacsonyabb. Mellesleg, az eredeti emelés legalább ezt az összeget meghaladta volna. Az egyetemi végzettségű 18 éve dolgozó pedagógus az eredeti emeléssel valóban elérte volna a 2012. évi nemzetgazdasági átlagot a szellemi foglalkozásúak körében. De nem kapott ennyit. És aki esetleg több diplomát, több szakot, szakvizsgát, doktorit szerzett és esetleg többletfeladatot is vállalt, vagy vezető volt, az bizony most legalább másfél évig kevesebbet keres (valami pótlásféle van, de az porhintés), és ha szeretne magasabb kategóriába kerülni, bizonygatnia kell visszamenőleg, ideiglenesen és elektronikusan, hogy ő tényleg letett már valamit az asztalra. Annak, aki diákok százait tanította meg mondjuk 30 éves pályafutása során írni, olvasni és számolni (vagy egyéb jóra) de nem tett szakvizsgát (ami nem jelenti, hogy nem képezte magát folyamatosan), még erre sem kap lehetőséget. Már csak egy adat: a pedagógusok egyharmada 50 éven felüli. Nemcsak a máról van tehát szó, amikor nem ismerik el a munkájukat, hanem a nyugdíjukról is. Ráadásul, mivel az egyes osztályok és besorolások alapját a minimálbérhez igazították, lehet, hogy az eredetileg tervezett összeget az egyetemet végzettek el sem érik 2017-re, mire a részletekben adott emelés teljes lesz. Ha minden évben 4%-kal emelik a minimálbért, mint idén, akkor kb. 2000 Ft-tal kevesebb lesz a fizetés, mint a 2013-ra beígért de meg nem adott összegek. Az adatok a hivatalos bértáblából és a Statisztikai Hivatal statisztikáiból származnak. Nem vitatom, hogy van béremelés és vannak olyanok, akiknek ez valóban érezhető összeg. De nem mindenkinek. Hátrányosan megkülönböztetik azokat, akik eddig többet vállaltak és képezték magukat, illetve több évtizede a pályán vannak. Méltatlan és szakmailag csak bírálható feltételekhez kötötték az előmenetelt. A gyerekekről az önmarketingre, a kritikátlan lojalitásra és papírgyártásra terelték a pedagógusok figyelmét (már aki erre hajlandó).

És ez is olyan lesz mint a tanári életpálya bevezetése? 80 ezer tanár 40-50 ezerrel többet keres és 60 ezer tanár 40-50 ezerrel kevesebbet keres.

Ez így alapvetően rendben is van. Amit hiányolok, hogy nem teljesítményarányos, nem differenciált a díjazás. Példának okáért egy kezdő pedagógus sokkal többet kell dolgozzon, hiszen az órákra felkészülnie sokkal több időbe telik neki, a leadott tananyag sokszor még színvonalasabb is, mint egy évtizedek óta befásult kolléga esetében. Sokszor a pluszmunkákra is a fiatalokat veszik elő. Az sem igazságos, hogy tantárgyak között is vannak különbségek ami a felkészülést, a dolgozatjavítást illeti.

szeptembertol... Akkor mar vege a valasztasoknak, ezt nem kell betartani...