Surján László tényként említette, hogy 2010 egyfajta változást hozott a magyar nemzetpolitikában. A fordulat egy szimbolikus lépésben látszik leginkább, mondta a határon túli magyar ifjúsági szervezetek részvételével tartott tanácskozáson, és utalt a nemzeti összetartozás napjáról szóló parlamenti döntésre. Az anyaországnak vannak kötelezettségei a határon túliakkal szemben, ezeket úgy kell teljesíteni, hogy ne sértsük a szomszéd népek jogos érdekeit, mutatott rá Surján, aki tragikusnak tartotta, hogy ezekről időről időre belpolitikai vita robban ki Magyarországon, amit szerinte nem lehet eléggé szégyellni.
A kereszténydemokrata politikus hozzátette: valamit tenni kell azért, hogy ne a politika gyorsan változó helyzetének függvénye legyen a szomszédos államokkal való kapcsolattartás, hanem legyen mögötte szilárd tartalom. Szerinte érdemi párbeszédre van szükség, a térségben is meg kellene történnie annak a kiengesztelődésnek, ami a németek és a franciák között megvalósult. Ez részben a kormányok dolga, de nem csak az övék, hangsúlyozta, majd kitért a Kárpát-medencei népek megbékélését célzó Charta XXI. mozgalomra is, amely a fiatalok jövőjéről szól. Fontos a saját kultúránk művelése, hogy legyen egy erős magyar közösség, de ez ne legyen idegen test, az a kérdés, a határon túli magyarság képes-e nyitni a többségi nemzet és értékei felé magánemberként is – fogalmazott.