A Pártelnökök a sajtóházban – az Élő Preambulum és a Mérők Klubja sorozat első, budapesti rendezvényén Schiffer András az erős helyi közösségekbe vetett hitéről beszélt, és kijelentette: kitörést jelentene, ha meg lehetne élni a helyi gazdaságból.
Schiffer meglátása szerint a tavaly decemberi hallgatói megmozdulást a hatalom „nem tudta felmérni”, mert nem lehetett tudni, meddig mennek el a fiatalok, és azt sem, pontosan kik vesznek részt a demonstráción. Szerinte nem volt kormányzati elképzelés arra nézve, hogyan kezeljék a diákok megmozdulásait. Az azonban kétségtelen, hogy sikerült eredményeket elérniük a diákoknak, ami azt mutatja, hogy ha állampolgárok spontán módon erőt mutatnak, akkor „még a kétharmados többség is meghátrál”. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: addig alapvető társadalmi fordulat nem lesz Magyarországon, amíg az emberek „fel nem lázadnak” a különböző kormányzati lépésekkel szemben.
Kiemelte, az ügynökügyben „a Fidesz folyamatosan sumákol”, holott azt ígérték, 2011. november 30-áig rendbe teszik a kérdést, mégsem született törvény erről, mert a Fidesz ez ügyben „egyáltalán nem akar világosságot”. Felhívta a figyelmet arra: az LMP-t az érdekli, hogy a pártállami állambiztonsági hálózatot működtetők miként vettek részt a rendszerváltásban, hogyan szereztek pozíciót egyebek mellett a médiában és a kultúrában, valamint hogyan zajlott a vagyonátmentés. Kitért arra: a csehek, a lengyelek és a románok ebben a kérdésben előreléptek, úgy, hogy ezzel nem tették tönkre országuk nemzetbiztonsági szolgálatait.
Schiffer András a cigánykérdést „ketyegő bombának”, illetve az egyik legsúlyosabb társadalmi válságtünetnek nevezte. A politikai elitcsoportok 1990 után sokakat magukra hagytak, a romák azonban ezen a többmilliós rétegen belül felülreprezentáltak. Súlyos társadalmi válságról, a vidék és az alsó rétegek cserbenhagyásáról van szó – mondta. Az LMP társelnöke szerint sok kárt tett a közéletben, hogy bizonyos elitcsoportok „úton-útfélen rasszistáztak”, ugyanakkor – mint mondta – a roma emberek nyomorban tartásához hozzájárult „jó adag előítéletesség”. Emlékeztetett arra is, hogy amikor a szocialista nagyipar összeomlott, a kulturális integráció hiányában a cigánysághoz tartozók voltak az elsők, akiket el lehetett bocsátani.