Az ellenzéki országgyűlési képviselő - akinek Apáti Istvánnal közös 2012 februárjában tett feljelentése nyomán indult az eljárás Biszku Béla ellen – hangsúlyozta: a Jobbik ezután is mindent megtesz azért, hogy „azok a bűnösök, akik 1956 szabadságharcát vérbe fojtották, illetve az utána következő megtorlásokat levezényelték, vagy végrehajtották” elnyerjék méltó büntetésüket. Hozzátette: akik már nem vonhatók felelősségre, azokat pedig „meg kell bélyegezni”. Kiemelte: nincs könnyű dolguk, hiszen azoknak, akik leverték 1956 szabadságharcát, „a szellemi örökösei, utódai” ma is a politikai életben „demokratikus erőként bemutatva jelen vannak”. Mint mondta itt főleg az MSZP-re és a DK-ra gondol, akik összefogva „azokkal az elvtársakkal, akik a Fidesz padsoraiban bújnak meg”, együtt mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ilyen elszámoltatások ne történjenek meg. Szilágyi György megerősítette: a Jobbik továbbra is szeretné eltörölni a kommunista luxusnyugdíjakat, illetve szeretné nyilvánosságra hozni az ügynök-aktákat.
A vádirat szerint az 1956-os forradalom, majd szabadságharc leverését követően Biszku Béla az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testülete, az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja volt, amely létrehozta az úgynevezett karhatalmat. Az Ideiglenes Intéző Bizottság közvetlenül irányította a karhatalom vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak.
A hivatalos megfogalmazás szerint: a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntett. Ennek maximális büntetési tétele életfogytig tartó szabadságvesztés.