Feltárták az Erdélyi Fejedelemség követségét Isztambulban
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
Az államtitkár a magyar-orosz mezőgazdasági üzleti fórum megnyitóján hangsúlyozta: Oroszország az EU-n kívüli országok közül Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, de az uniós országokat számolva is a harmadik legfontosabb.
Magyarország keleti nyitás stratégiájában Oroszország kitüntetett fontosságú, hiszen az Európai Unión kívüli országok sorában az első számú, az uniós országokat is számba véve pedig a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak – hangsúlyozta Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a magyar-orosz mezőgazdasági üzleti fórum megnyitóján, kedden Budapesten.
A magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos ismertette, hogy a magyar-orosz külkereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 11,5 milliárd dollárt, amiből az import mintegy 8,3 milliárd dollárt, az export 3,3 milliárd dollárt tett ki. Úgy vélte, hogy a Magyarország irányába mutatkozó mintegy 5 milliárd dolláros negatív szaldó kiegyensúlyozására az egyik legjobb lehetőség a mezőgazdasági és élelmiszeripari export növelése, ez a termékcsoport ugyanis most mindössze 8 százalékot képvisel a magyar kivitelben.
Ilja Sesztakov orosz mezőgazdasági miniszterhelyettes szerint Magyarország számára ígéretes lehetőséget jelenthet az orosz piacon a baromfi exportja. További együttműködési terület lehet a kertészet és az üvegházi termelés, amiben Magyarországnak nagy tapasztalatai vannak. Ismertette, hogy az Oroszországban 2008 óta működő, mezőgazdaságot támogató program eredményeként ma országa gyakorlatilag önellátó sertéshúsból, továbbá vezető gabonaexportőr, nagy mennyiségben exportál napraforgóolajat is, és sajátos területet foglal el az ország kivitelében a rizs is, annak ellenére, hogy a klímaviszonyok Oroszországban kevésbé kedvezőek e termék számára, mint az ázsiai régióban.
Szijjártó Péter beszédében sikerként említette, hogy az év első négy hónapjának külkereskedelmi adatai bizakodásra adnak okot, ugyanis míg 2012 első négy hónapjában az Oroszországba irányuló magyar agrárexport 73 millió eurót tett ki, addig 2013 azonos időszakában már 95 millió euróért exportáltunk, vagyis mintegy 30 százalékkal nőtt az oroszországi agrárkivitel, és ez idő alatt a teljes magyar export 11 százalékkal nőtt. Hozzátette, hogy az éves mezőgazdasági kivitel értéke Oroszországba 2011-ben 192 millió euró volt, 2012-ben pedig már 214 millió eurót ért el.
Az államtitkár a mezőgazdasági export növelése szempontjából kulcsfontosságú területként említette a tenyészállat kivitelt, valamint a hús és húskészítmények exportját. Közölte, hogy az elmúlt három évben Magyarország megháromszorozta húskivitelét Oroszországba, ahová jelenleg 140 ezer tonna húst exportálunk évente. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország az alaptörvényben garantálja a GMO-mentességet, és véleménye szerint ezt ki kell használni, és az ország előnyére kell fordítani, így a GMO-mentes élelmiszerek előállítása és exportja a magyar-orosz külgazdasági kapcsolatok kiemelt területe lehet.
Szijjártó Péter közölte: a magyar-orosz vegyes bizottság ülésén megállapodtak, hogy a két ország mezőgazdasági minisztériuma megkezdi az előkészületeket közös mezőgazdasági vállalkozások létrehozására annak érdekében, hogy a magyar export minél nagyobb teret nyerjen az orosz piacon.