Rosszabbul élnek, mint egy éve: elégedetlenek Donald Tusk balliberális kormányával Lengyelországban
Nem jött be a kormányváltás a lengyeleknek.
A visegrádi országokban végzett kutatás szerint a megkérdezett közép- és felsővezetők nagy része szerint a korrupció hasznos eszköz lehet „a dolgok elintézéséhez”. A magyar cégvezetők a vállalatok érdekeit segítő eszközként tekintenek a korrupcióra.
A magyar vállalatvezetők sokkal inkább cégük érdekeinek szolgálatába állítható eszközként, semmint személyes anyagi előny forrásaként tekintenek a korrupcióra – írta egyik internetes blogjában a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politikai-üzleti napilap európai kiadása, egy friss tudományos felmérés következtetéseit ismertetve. Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia vállalatainak – köztük a magán- és a közszférához egyaránt tartozó cégeknek – összesen 870 közép- és felsővezetőjét kérdezték ki a kutatás során, amelynek koordinátora Perényi Áron, az ausztráliai Melbourne-ben működő Swinburne egyetem tanára volt.
A korrupció témájának szentelt teljes tanulmány novemberben lát napvilágot. A WSJ ismertetéséből mindenesetre kitűnik, hogy a menedzserek nagy része mind a négy visegrádi országban úgy látja, hogy a korrupció hasznos eszköz lehet „a dolgok elintézéséhez”, míg a felelősségérzet, a szabályok követése és az átláthatóság „luxusnak” számít. A négy országbeliek közül a lengyel cégvezetők válaszai tanúskodtak viszonylag leginkább etikus üzleti szemléletről.
A WSJ blogja kitért egy másik felmérésre is, amelyet idén végzett el a Transparency International nevű korrupcióelemző nemzetközi szervezet 102 országban. Eszerint az EU-tagállamok közül Magyarországon hajlamosak a legkisebb arányban – mindössze 30 százalékban – jelenteni, ha korrupciót tapasztalnak.