Navracsics: A tömbmagyarság is kezd szórványmagyarsággá válni

A közigazgatási és igazságügyi miniszter A nemzet fennmaradása a kultúra függvénye című előadásában közölte: a magyar belpolitika és nemzetpolitika az elmúlt húsz évben elsősorban a Közép-Európában található tömbmagyarságra koncentrált, mivel a rendszerváltás után ezekben az államokban a nemzetiségeknek sok helyütt csorbultak az alapvető jogaik, például az anyanyelvhez, az anyanyelvi ügyintézéshez való joguk. Hozzátette: ezekben az országokban sokszor a nemzetállam széthullásával is szembe kellett nézni, ami nem mindenhol ment egyszerűen – például Jugoszláviában –, s a véres események közvetlenül Magyarországra is hatással voltak, árnyalták a többi között a nemzetpolitikai gondolkodást.

Navracsics Tibor azt mondta, húsz évvel később, amikor a nemzetpolitika a szórványmagyarságra fókuszál, azt látjuk, hogy a tömbmagyarság is kezd szórványmagyarsággá válni, a sajnálatos demográfiai folyamatok és az újabb kori kivándorlások miatt. Kitért arra: Magyarország európai uniós tagsága folytán megnyílt a lehetőség a szórványmagyarsággal való könnyebb kapcsolattartásra, ugyanakkor a megnyíló munkaerőpiac miatt új magyar közösségek jelentek meg külhonban a fiatal magyarok külföldi munkavállalása miatt.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott, a szórványmagyarság néhol több évtizedre visszanyúló, erős közösség, például Észak-Amerikában vagy Ausztriában, az újabb kori kivándorlók viszont mintha már tartanák annyira fontosnak, hogy önszerveződő közösségben őrizzék meg identitásukat, vagy hogy sajátos, kinti magyarságot hozzanak létre. Utalt arra, a kormány számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy a szórványban élők megőrizhessék magyarságukat, így például meghirdették a külhoni óvodák, majd a külhoni iskolák évét, és programot hoztak létre azoknak a fiataloknak, akik már nem beszélik a magyart, de szeretnének megismerkedni magyar gyökereikkel. Navracsics Tibor úgy fogalmazott: mára a magyar nemzet világnemzetté vált, hiszen bárhol a világon találkozhatunk magyar emberekkel, magyar közösségekkel.

A továbbképzésen elhangzott, hogy későn, nyár elején jelennek meg azok az ösztöndíjak, amelyeket a szórványokban élő magyar diákoknak írnak ki, s hogy egyes országokban szükség lenne speciális, magyar nyelvű tankönyvekre. Szó volt arról is, hogy a nyugati magyar diákoknak túl megterhelő az emelt szintű érettségi magyarból, így félő, hogy nem akarnak majd magyar egyetemre jönni. Navracsics Tibor válaszában közölte: az emelt szintű érettségi kivételével – amely oktatáspolitikai kérdés, s olyan előírás, amely feltétele a magyar egyetemen való tanulásnak – a pénzügyi forrásokat nem igénylő felvetéseket orvosolni lehet.

Kováts-Németh Mária, a neveléstudomány kandidátusa, programvezető az MTI-nek elmondta, hogy a nyugati szórványban magyar nyelvet tanítók továbbképzését 13. alkalommal rendezik meg, az idén 9 országból – Kanada, Svájc, Finnország, Németország, Spanyolország, Ausztria, Lengyelország, Románia, Svédország – 28-an vesznek részt az egyhetes programban. Hozzátette: az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott továbbképzés középpontjában a magyar nyelv ápolása, az identitás megőrzése áll; a hangsúlyt arra helyezik, hogy számba vegyék a sajátosan magyar értékeket, s arra, hogy a nemzet fennmaradása a kultúra függvénye.