Kollektív vádak

„Továbbra is léteznek olyanok, akik szerint a határon túliaknak nem kellene beleszólniuk az anyaország belpolitikájába, mivel a választás következményei őket nem érintik közvetlenül. Bár ezzel az érveléssel szemben is megfogalmazhatóak erős ellenérvek, bizonyos mértékig legitimnek tekinthető.

Ellentétben azzal a hozzáállással, amelyet több ellenzéki párt és hozzájuk közel álló sajtóorgánum tanúsít, és amelynek lényege, hogy a határon túliak levélben történő szavazása a választási csalás melegágya, amelynek révén a kormány be kívánja betonozni a hatalmát. Ezzel ugyanis meglehetősen erkölcstelen módon – igaz ugyan, hogy a közvélekedés szerint a politika amorális, de ennyi moralitás talán számon kérhető – kriminalizálják a határon túli magyar közösséget is, amelyet »cinkosként« tüntetnek fel az általuk vizionált csalásban, bár »bűnük« csak annyi, hogy élni fognak állampolgári jogukkal és voksolnak.

Holott a felmérések ma azt mutatják, hogy a kormányoldal még akkor is kényelmes győzelmet érne el, ha létrejönne az ellenzéki összefogás. Viszont valószínűleg épp ezért az Együtt–PM és a hozzá csatlakozó MSZP már előre mosná kezeit a várható vereség miatt, és megpróbál bűnbakot keresni. A választási csalás vádja régi eszköz, de az azért meglehetősen durva, hogy nem csupán a kormányt vádolják, hanem egy egész, több százezres közösséget próbálnak meg befeketíteni már jó előre, ellenszenvet szítva ellenük az anyaországiak körében.”