„A közfoglalkoztatás nem megoldás, hanem eszköz”

Kovács Zoltán szerint tudomásul kell venni, hogy az országnak számos olyan kistérsége van, ahol egy-két generációs időszakot tekintve sincs nagyon esélye a piaci alapú munkahelyek tömeges létrejöttének. Be kell rendezkedni arra, hogy a közfoglalkoztatás lesz az, amely az egyetlen értelmes elfoglaltságot jelenti az ezeken a településeken élőknek. Mint mondta, azt a típusú szegénységet, amely napról-napra él, fel kell számolni, és a közfoglalkoztatási programnál jobb eszközt egyelőre nem tud mutatni senki. „Ha nincs közmunka, ott nincs semmi más” – fogalmazott.

Kovács Zoltán ismertette: önbevallás alapján tavaly több mint ötvenezer roma vett részt közfoglalkoztatásban. Megjegyezte, hogy majdnem tízezer embernek ez jelentette az első munkát az életében.

Az államtitkár minderről annak kapcsán beszélt, hogy 2012-ben a Roma Évtized Titkárság felkérésére civil szervezetek monitorozták a kormány Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiájának megvalósulását, és erről elkészítették jelentésüket, amely szerint „a közmunka jelenlegi rendszere olyan zsákutca, amelyben a foglalkoztatottak osztályrésze a kiszolgáltatottság, bizonytalanság, méltánytalan munkafeltételek és gyakran értelmetlen munkavégzés”.

Teller Nóra kutatásvezető a vitán egyebek mellett elmondta, „a közmunkaprogram azokon a terepeken mozog”, ahol vagy nincs elsődleges munkaerőpiac, vagy olyan típusú tudásokra épít, amelyek soha nem voltak eléggé értékesek. Az önkormányzati településüzemeltetés az a piac, amely a közfoglalkoztatottaknak munkát ad – jegyezte meg.

A vitán megjelent civilek a szegregáció kapcsán úgy vélték, hogy a kormány szembe megy az integrált oktatással. Kovács Zoltán ezzel szemben megerősítette, a kormányzat az integrált oktatás híve.

A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia megvalósításról szóló jelentést egy civil szervezetekből álló – Partners Hungary Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, Habitat for Humanity Magyarország, Magyar Helsinki Bizottság, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség – „Női Érdek”, Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége, Romaversitas Alapítvány, Városkutatás Kft. – konzorcium készítette.

A 2012-es évről szóló jelentésben azt írták, hogy az alacsony foglalkoztatottsági szint szoros összefüggésben van az oktatás gyenge eredményeivel. Jelenleg ebben az ágazatban a legsúlyosabb problémának tekinthetők az iskolai szegregáció, valamint a romák korlátozott hozzáférése a koragyermekkori fejlesztéshez, az óvodához és a minőségi általános és középiskolai oktatáshoz – olvasható.

A civilek szerint annak ellenére, hogy a stratégia tételesen és átfogóan sorolja fel a romák társadalmi befogadásával kapcsolatos legnagyobb kihívásokat, a „beavatkozások egyelőre csak csekély eredményeket értek el”.