Izraeli miniszter: Iszlamista tél jött az arab tavasz után

Silvan Shalom, Izrael energia- és vízügyi minisztere volt a vendége annak a munkaebédnek, amelyet Izrael budapesti nagykövete, Ilan Mor rendezett rezidenciáján a sajtó képviselői számára hétfőn. Shalom – aki Izrael kormányát képviselte a Zsidó Világkongresszuson – korábban külügyminiszterként is szolgálta országát.

Shalom elmondta: igyekezett átadni a kongresszuson Izrael állam azon üzenetét, hogy aggódnak a szélsőségesek magyarországi megerősödése miatt. A szélsőjobboldal zsidóság elleni fellépése aggasztó méreteket öltött Shalom szerint. Kiemelte, hogy a Jobbik regisztrálni szeretné a kormányzatnak dolgozó zsidókat, „zsidók listázására pedig a második világháború óta nem volt példa”. Természetesen extremizmus mindenhol létezik, erős szélsőséges pártok működnek Ausztriában, Franciaországban, Görögországban egyaránt. „De úgy érezzük, hogy a Jobbik erősebb párt, mint a felsorolt országok szélsőséges pártjai, hiszen a szavazatok egyötödét képesek megszerezni, amelyre a többi párt nem képes” – mondta Shalom. Ugyanakkor kijelentette, hogy javulást is éreznek abban, hogyan kezeli a kormány a szélsőségeseket. „Tény, hogy a magyar kormány lehetővé tette, hogy a Zsidó Világkongresszust először rendezzék meg Izraelen kívül”, valamint Orbán Viktor is beszédet tartott a kongresszuson, pedig a magyar parlamentben is támadták emiatt. Tény az is, hogy a legutóbbi magyar-izraeli futballmérkőzésen antiszemita rigmusok hangzottak el, ahogy bizonyos motorosok is felvonulást szerveztek „Adj Gázt!” címmel, valamint az is, hogy regisztrálták volna a zsidókat.

Mindezekre nincs példa a fent említett országokban Silvan Shalom szerint. Hozzátette: „Szeretnénk kideríteni, hogy a magyar társadalom mennyire támogatja ezt a szélsőséges magatartást”. A közvélemény-kutatások szerint 8-10 százalékot kapna a Jobbik a választásokon – ez Shalom szerint sokat elárul és meg fogják vizsgálni a kérdést. „Az antiszemitizmus mindig kapcsolatban áll az előítéletekkel és a gazdasági válságokkal. De ezt nem fogadhatjuk el kifogásként. Azt várjuk a kormánytól, hogy valóban lépjen fel a szélsőségesek ellen” – mondta az izraeli miniszter. Szerinte ezzel „jobb atmoszférát” teremtenének a magyarországi zsidóság számára, akik szívesen maradnának az országban, de a szélsőségesek megerősödése miatt sokan Izraelbe vándorolnak ki.

Magyarországtól – ahogy más országoktól is – azt várja Izrael, hogy minden lehetséges eszköz bevetésével harcoljon az antiszemitizmus ellen. E jelenséggel manapság leginkább Irán irányából szembesülnek, de a palesztinok körében is erős az antiszemitizmus. „Olyan televíziós műsorokat gyártanak például, amelyekben a zsidókat disznókként írják le, állatokként, amelyek keresztény és muszlim gyermekek vérét akarják inni” – mondta az izraeli miniszter, hozzátéve, hogy az ilyen szélsőségesek elleni küzdelem folytatódni fog.

Például Iránnal is. „Ez egy nagyon hosszú csata (…), amelynek lezárásához a nemzetközi közösségtől keményebb szankciókra van szükség” – mondta Shalom. Ugyan a közel-keleti ország komoly válságot él át, de Shalom indoklása szerint ezen szankciók révén megváltozhatnának az irániak hatalommal kapcsolatos attitűdjei. „Meg kell győzni őket, hogy csak akkor maradhatnak hatalomban, ha felhagynak nukleáris szuperhatalmi törekvéseikkel” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette: „Nagyon elégedettek vagyunk az Európai Unió azon döntésével, amellyel bojkottálják az iráni olajimportot”. Mint elmondta, ha az európai országok felismerik, hogy az iráni rakéták hatótávolsága jóval nagyobb, mint hitték – sok fővárost is elérhetnek –, akkor még inkább a cselekvés útjára lépnek majd. Ugyanakkor Kínáról és Oroszországról nehezen tudja elképzelni, hogy beleegyezne az irániakkal szembeni keményebb szankciókba. Utóbbi – amelynek területei az iráni rakéták hatósugarában találhatóak – ugyanis abban hisz, hogy a szankciók megdönthetik az iráni rezsimet, és az USA, valamint európai szövetségesei átvennék az ország irányítását. Ezzel pedig többségbe kerülnének a transzatlanti befolyás alatt álló rezsimek a Közel-Keleten.

Szíriára áttérve Shalom elmondta, hogy a napokban érkeztek az ottani ellenzékhez a Hezbollah katonái, akik kiképzik a felkelők egységeit. Az izraeli miniszter éppen ezért arra kérte Guido Westerwelle német külügyminisztert – akivel reggel találkozott –, hogy „a Hezbollahot helyezzék végre a terrorista szervezetek listájára”. Büszkén jelentette ki: az ő külügyminisztersége idején, 2004-ben sikerült elérni, hogy a Hamász felkerüljön erre a listára. A Hezbollah kapcsán több bizonyítékra várnak, de elmondása szerint közel van Izrael ahhoz, hogy ugyanazt elérje, mint a Hamásszal. „Nincs arra mód, hogy különbséget tegyünk a Hezbollah terrorista szervezet és a párt között. Ugyanezt hallottuk a Hamász kapcsán is: van egy politikai és egy katonai ága is. Végül kiderült, hogy ez egy és ugyanaz” – mondta Silvan Shalom.

Szíriában nem kívánnak beavatkozni, csak azt szeretnék, „ha a Hezbollah nem veszélyeztetné Izraelt” és a Közel-Kelet békéjét. A vegyi fegyverek bevetésével viszont átlépték a „vörös vonalat”. „Ezt nem tolerálhattuk” – mondta Shalom, ezzel indokolta Izrael Damaszkuszra küldött rakétáit. Azonban kiemelte, hogy ez nem azt jelenti, hogy a felkelőket támogatnák.

Arra a kérdésre, hogy az arab tavaszt követően keresett-e Izrael új szövetségeseket a térségben, Shalom úgy válaszolt, hogy „Tudja, arab tavasznak nevezik ezt a folyamatot, de mára úgy tűnik, hogy ezt az iszlamista tél követte”. Az arab tavasz országaiban – például Tunéziában, Egyiptomban – rendezett választásokon ugyanis iszlamista csoportok jutottak hatalomra a mérsékeltek helyett, akik a korábbi erejükből is vesztettek, ez pedig Shalom szerint komoly probléma az emberi jogok szempontjából. A térség országaival korábban sem volt jó Izrael kapcsolata: az energiaügyi miniszter még külügyminiszterként az első – és utolsó – olyan izraeli kormányzati politikus, aki Tunéziában járt. Egyiptommal pedig nem romlott annyit a kapcsolat, mint sokan várták. Fontos lenne, hogy jó kapcsolatot ápoljanak a szomszédos országokkal, „de ez nem csak rajtunk múlik” – mondta Shalom.

Végezetül kiemelte, hogy a magyar-izraeli energiaügyi és vízgazdálkodási együttműködések terén fontos egyeztetéseket folytatott a területek minisztereivel. Közös projekteket szeretnének majd megvalósítani, amelyek révén a két ország szakértői a másikhoz látogatnának, hogy kölcsönösen megosszál tapasztalataikat. „Meghívtam az önök miniszterét, hogy látogasson el Izraelbe, aki elfogadta a meghívást, és azt mondta, hogy üzletemberekkel és potenciális befektetőkkel érkezik majd” – zárta előadását Silvan Shalom, Izrael energia- és vízügyi minisztere.