Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának, valamint az NMHH hírközléssel összefüggő tavalyi tevékenységének beszámolója is olvasható az Országgyűlés honlapján.
A médiatanácsi beszámolókból kiderül, hogy a 2012-ben negyvenötször ülésező testület csaknem 2300 döntést hozott tavaly, ezek között 61 rádiós pályázat esetében hozott jogerős döntést. A beszámoló emlékeztet arra, hogy 2012-ben változtak a Sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, valamint a Médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvények, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette azok egyes rendelkezéseit.
A dokumentum áttekintést ad a Médiatanács Médiatudományi Intézetének tevékenységéről, kiadványairól, kutatásairól. A beszámolóból kiderül az is, hogy a tanács bevételei 20 százalékban tértek el a költségvetésében rögzítettektől, mivel a Neo FM nem tett eleget frekvenciadíj-fizetési kötelezettségének. A módosított előirányzatokban 879,5 millió forinttal alacsonyabb szintű a tervezettnél a teljesítés – olvasható.
A dokumentum betekintést enged azokba a határozatokba, amelyeket a testület felügyeleti tevékenysége nyomán hozott. Ellenőrizte a többi közt a gyűlöletbeszéd tilalmának betartását a médiában, az emberi méltóság sértetlenségét, a kiskorúak védelmének érvényesülését. A jelentés emellett beszámol a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetéről, és példákkal illusztrálja a médiatanács gyakorlatát ezzel kapcsolatban. A beszámoló elemzi a hír- és magazinműsorok tájékoztatási gyakorlatát, a többi közt azt, hogy az egyes hírműsorok milyen arányt szenteltek például a külpolitikai híreknek. A magyar vonatkozású hírek földrajzi kötődését bemutató táblázatból kiderül: a legtöbb budapesti hírről az Echo TV híradója számol be, míg a vidéki híreket leginkább a TV2 Tények című műsora jeleníti meg.
A dokumentum áttekintést ad a médiaszolgáltatók tulajdoni helyzetének változásáról, valamint a gazdasági helyzetéről. Ezzel kapcsolatban tájékoztat a díjcsökkentésekről, valamint arról, hogyan kezelte a hatóság a díjtartozásokat. Áttekintést ad a beszámoló a hatóság külkapcsolatainak alakulásáról és a tanács peres ügyeiről is, valamint a támogatási gyakorlatáról. Statisztikák számolnak be a médiafogyasztás alakulásáról vagy a társadalmi sokszínűség megjelenéséről a médiában. A hírközlési tevékenységről szóló jelentés általános áttekintést ad a hírközlési piacról, az infokommunikációs szolgáltatásokról. Abból kiderül, milyen piacfelügyeleti tevékenységet végzett a hatóság és az is: milyen frekvenciagazdálkodási feladatai vannak a hatóságnak az analóg, valamint a digitális műsorszóráshoz kapcsolódóan.