A Fidesz bajnaizott, az MSZP trafikozott a parlamentben

Kósa Lajos (Fidesz) interpellációjában a Hajdú-Bét károsultjainak nyújtandó kormányzati segítségről érdeklődött. A Wallis 1999-ben lett az akkor már veszteséges cég tulajdonosa, 2000-től Bajnai Gordon volt a Wallis cégcsoport vezetője – idézte fel Kósa Lajos, aki szerint a Wallis olyan üzletpolitikát folytatott, amelynek hatására 2003-ban a Hajdú-Bét már lényegében nem fizetett a gazdáknak a baromfikért. Emlékeztetett arra, hogy egy közgyűlésen a Hajdú-Bét tulajdonosai 180 millió forintos kölcsönt és 300 millió forintos hitelt szavaztak meg a Wallisnak, illetve döntöttek a Hajdú-Bét egyes ingatlanainak eladásáról is. Ismertette: ezeken a szerződéseken Bajnai Gordon aláírása szerepel. Így az a mondat, hogy Bajnai Gordon mit sem tudott a Hajdú-Bét dolgairól, szemenszedett hazugság – fogalmazott Kósa Lajos. Hangsúlyozta: több száz család ment tönkre, több tucatnyian lettek öngyilkosok a Hajdú-Bét csődje miatt és mindez a Wallis lelkén szárad. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában elmondta: példátlan, ahogyan kifosztották a Hajdú-Bétet és a nekik beszállító gazdákat, vállalkozásokat. Úgy vélte: Bajnai Gordonnak miniszterelnökként erkölcsi, kormányzati kötelezettsége lett volna a kárpótlás, de akár a magánvagyonával is gondoskodhatott volna a károkról, amiket okozott. A kormány 200 millió forintos kárenyhítő juttatásban részesíti a károsult gazdákat – mondta. Kósa Lajos a választ elfogadta.

Lukács Zoltán (MSZP) a trafikpályázatokat központilag megszervezett korrupciós akciónak nevezte. Közölte, az MSZP álláspontja szerint fiktív üzleti terveken alapul a nyertes pályázatok többsége, hiszen például nagy részüknek nincs üzlethelysége, így nem tudhatta, hogy mennyibe fog kerülni a leendő trafik üzemeltetése. A legtöbb pontot ráadásul szubjektív szempontok alapján kaphatták a pályázók – tette hozzá Lukács Zoltán, aki azt kérdezte, hogy megfelelőnek tartja-e a kormány a pályázatokat. Fónagy János államtitkár válaszában kijelentette: a pályázatok elbírálása a vonatkozó törvényeknek megfelelően történt, a kiírás és lebonyolítás a törvényes keretek betartásával és a törvényben kitűzött célok figyelembe vételével zajlott. Hangsúlyozta: az eljárás nyilvános volt, mindenki számára azonos feltételekkel írták ki a pályázatokat, amelyeket később sem módosították. Lukács Zoltán a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 202 igen, 82 nem szavazattal és 1 tartózkodással megtette azt.

Az azonnali kérdések sorát nyitó Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, az országos trafikmutyi élő bizonyítéka annak, hogy a kormányoldal politikai hatalmát saját maga, családtagjai és „elvtársaik zsebének megtömésére” használja. „Állami monopóliumokkal mutyizni, titkos találkozókon politikai alapon döntéseket hozni és minderről ország-világ előtt hazudni, az még megfelel-e a Fideszen belüli morális mércéknek”? – tette fel a kérdést. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úgy válaszolt, nem a Fidesz volt az a párt, amelyiknek miniszterelnöke, Medgyessy Péter, azt mondta a médiaegyensúlyt követelő tüntetőknek, ha a Fidesz saját tévét akar magának, akkor vegyen egyet. Nem a Fidesz miniszterelnöke volt az a Gyurcsány Ferenc, aki miután villáját éjszakai áramáron világíttatta, azt mondta, hogy ha szezonvégi kiárusításnál olcsó fürdőnadrágot talál, azt meg fogja venni – folytatta. Az MSZP a mai napig nem zárta ki soraiból azokat a miniszterelnököket, akik mindezeket elkövették – közölte végül.

Ipkovich György (MSZP) a trafikpályázatokról kérdezett. Ismertette: a 40 szombathelyi trafikból kettőt nyert el már korábban is trafikot működtető pályázó és a nyertesek között szegedi és szolnoki pályázók is vannak. A szocialista politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy mire számíthatnak a kormánytól azok a trafikosok, akik nem nyertek a pályázatokon? Fónagy János válaszában hangsúlyozta: a koncessziós eljárás nem fejeződött be, ahogyan az MSZP kezdeményezésére indult főügyészi felülvizsgálat sem, így folyamatban lévő eljárásokról az államtitkár nem nyilatkozik. Hangsúlyozta ugyanakkor: a trafikpályázatok kiírása és bírálata során a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el a kormány.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy egyes számítások szerint 170 ezerről már a negyedmillió felé közelít azok száma, akiknek 90 napos vagy annál hosszabb elmaradt tartozása van. A Jobbik parlamenti vitanapot kezdeményez a devizához kapcsolódó hitelek kapcsán kialakult helyzetről – közölte. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt felelte, a legfrissebb számok szerint 330 ezer hiteladósnak nyújtott különböző módon segítséget a kormány. A kormánynak ahol lehetősége volt, ott megtette a szükséges lépéseket – jelentette ki.

Az interpellációk során utolsóként felszólaló Kepli Lajos (Jobbik) arra emlékeztetett, hogy a szén-dioxid-kvóta eladásából származó bevétel felét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására, energia-beruházásokra kell fordítani. Mint mondta, a költségvetés a célra 5,2 milliárd forintot jelöl meg, ennek ellenére még egyetlen pályázatot sem írt ki a kormányzat. Mikor teszi hozzáférhetővé a kormány a forrásokat és hogyan fog működni a zöld gazdaság finanszírozása? – tette fel kérdéseit. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a kormány folyamatosan törekszik az energiahatékonyság növelésére. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy bár az előző ciklusban sikeres volt a kvótaárverezés – ezeket lakossági energia-beruházások támogatására lehetett fordítani –, addig a jelenleg már nem kivételes, hanem folyamatos, általános gyakorlat az árverezés. Az értékesítésből folyamatosan érkeznek a bevételek, a pályázatok kiírásához azonban további bevételek szükségesek – hangsúlyozta. A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 196 igen, 40 nem szavazat mellett elfogadta.