Goran Rotim, a magyarországi belpolitikában járatos szerkesztő-műsorvezető a közel 20 perces stúdióbeszélgetés első felében a zágrábi médiában gyakorta terítéken levő INA-MOL viszonyról faggatta a magyar kormánypolitikust, aki pénteken a leendő zágrábi magyar intézet alapításáról, valamint a horvát és a magyar igazságügyi tárca csereprogramjáról tárgyalt Zágrábban.
A MOL-nak és minden partnerének kiemelkedő stratégiai jelentősége van az adott ország nemzetgazdasága szempontjából, de „alapvető fontosságú, hogy ne a politikai, hanem üzleti szempontok legyenek a döntők” a vállalatok működésében – hangsúlyozta Navracsics Tibor arra a kérdésre válaszolva, hogy társtulajdonosként beleszól-e a kormány a Mol döntéseibe. Hozzátette: a 24 százalékos állami tulajdonrész elegendő arra, hogy a kormány beleszóljon a stratégiai kérdésekbe, de ügyel arra, hogy az üzleti karaktere a Mol-nak megmaradjon.
Az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök ellen hozott nem jogerős ítélet „nem lehet terhelő tényező” a magyar-horvát politikai kapcsolatokban – jelentette ki a magyar közigazgatási és igazságügyi miniszter, kifejtve, hogy mindkét ország igazságszolgáltatása független, és nyilván egy eljárásnál betartják azokat az alkotmányos garanciákat, amelyek az igazság kiderítését garantálják.
Sanadert a többi között azzal vádoltak, hogy miniszterelnöki hatalmával visszaélve kenőpénzt fogadott el Hernádi Zsolttól, a MOL elnök-vezérigazgatójától az INA irányítási jogaiért cserébe.
Miután Horvátországban is gyakorta felmerül a közigazgatás reformjának szükségessége, a horvát műsorvezető a magyarországi tapasztalatokról kérdezte a tárcavezetőt. Navracsics Tibor elmondta: a reform első három hónapja alapján megmutatkozott, ez egy „jó és hatékony eszköz, amelyre felfigyeltek már a szomszédos országok is”, így például Szlovákia is. Az pedig jó jel – tette hozzá –, hogy az OECD referenciamunkaként határozta meg más országok számára is.
A Horvátországban is égető problémát jelentő devizahitelek kapcsán Navracsics Tibor ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar kormányzat a bajba jutott hitelesek megsegítése céljából hozott, mint például a végtörlesztés lehetőségét, az árfolyam-befagyasztást, valamint a szociális lakásépítési programot.
Magyarországon 700 euró körül mozog az átlagfizetés, „ez egy relatíve szegény ország” – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes az úgynevezett válságadókról szólva, amelyek közül néhányat a kormányzat az adórendszerbe beépítve a későbbiekben is megtartana. „Nem tudunk olyan megszorító intézkedéseket bevezetni, amelyekkel a lakosságtól további pénzeket vennénk el, marad a pénzügyi szektor és maradnak a nyereséges szektorok” – tette hozzá.
Az esti órákban sugárzott Tema dana című műsor a HTV egyik legnézettebb, aktuális és fontos témákra összpontosító adása.