Formálódnak a jövőbeni uniós energiapolitika keretei

Formálódnak a következő évtized uniós energiapolitikájának keretei: az Európai Unió környezetvédelmi és energiaügyi miniszterei a héten Dublinban tartottak informális ülést, amelyen az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig szóló kereteit meghatározó Zöld Könyvről is tárgyaltak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) csütörtöki közleménye szerint az ülésen a Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár vezette a magyar küldöttséget. A környezetvédelmi és energiaügyi miniszterek tárgyaltak az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig szóló kereteit meghatározó Zöld Könyvről – írja a nemzeti fejlesztési tárca. A közlemény szerint Kovács Pál jelezte, hogy Magyarországon az érintett ágazatok részletes elemzésekben mérik fel a 2020-as célok teljesítésében eddig elért eredményeket és a jövőbeli kilátásokat.

Az államtitkár kiemelte, hogy egy kellően kiegyensúlyozott és rugalmas keretrendszer a tagállamok közötti különbségek figyelembe vételével dolgozható ki. A folyamatban mindvégig nagyobb hangsúlyt kell kapnia a versenyképesség megőrzésének és az energiaszegénység elkerülésének. A belső energiapiac kialakítása során tekintettel kell lenni arra, hogy egyetlen ország se kerüljön hátrányba az eltérő intenzitású fejlődés miatt. A rendelkezésre álló energiaforrások megfelelő kiaknázása mellett lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok igényeikhez és szükségleteikhez mérten maguk határozhassák meg a felhasznált energiahordozók arányát – olvasható a közleményben.

Az NFM hangsúlyozza, hogy a keretprogram az Európai Bizottság idei munkatervének egyik kiemelt eleme. A testület 2014 elejéig szeretné véglegesíteni a 2030-ig szóló célkitűzések és alapelvek kereteit. A csomaghoz kapcsolódó ágazati intézkedések elfogadását 2015-re tervezik. A Zöld Könyv bemutatása és megvitatása a keretprogram létrehozásának első lépése.

Az energiaügyi miniszterek áttekintették a hagyományos technológiával nem kitermelhető kőolaj- és földgázkészletek hasznosításának lehetséges hatásait az energiaellátásra és az árakra. Kovács Pál kifejtette: Magyarország a térség egyik leginkább szénhidrogénimport-függő országaként szorgalmazza az alternatív energiaforrások kitermelésének vizsgálatát. A várakozások szerint nagy mennyiségű nem hagyományos földgáz megjelenése esetén előrehaladhat az európai energiapiac egységesülése, erősödhet az energiabiztonság, csökkenhetnek az árak. Megjegyezte, hogy a magyar szakpolitikai kormányzat érdeklődéssel követi nyomon a régiós földgázkészletek alakulását, így különösen a lengyelországi kutatási eredményeket. Közép-Európában az utóbbi években elkezdődött a piacok összekapcsolása, a gáz szállításához szükséges összekötő vezetékek rendelkezésre állnak vagy megvalósításuk jelenleg is zajlik.