Az Ab-hez fordul az ombudsman az alaptörvény-módosítás miatt

2013. április 23. 11:53

Az alapjogi biztos szerint a negyedik alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései kapcsán felmerül, hogy azok nem felelnek meg bizonyos formai, illetve eljárási feltételeknek.

2013. április 23. 11:53

Az alapvető jogok biztosa alkotmánybírósági felülvizsgálatot kezdeményezett a negyedik alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései kapcsán – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-vel. A hivatal közleményében az olvasható, az alapjogi biztos szerint az április 1-jétől hatályos negyedik alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései kapcsán felmerül, hogy azok nem felelnek meg bizonyos formai, illetve eljárási feltételeknek. Az ombudsmani indítvány kitér arra is, hogy az alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseiről nem folyt plenáris vita, ami Szabó Máté álláspontja szerint súlyos eljárási hiba.

Az ombudsman által benyújtott indítványról az Alkotmánybíróságnak soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoznia kell.

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gubenc
2013. április 23. 17:29
Az AB jelenleg csak az alkotmány módosítások formai követelményeit vizsgálhatja. Ezért az ombutsman jogosan fordul hozzájuk, ha úgy gondolja, hogy ezek nem teljesültek. Viszont az AB-nek kell megállapítania, hogy tényleg igza va-e. A tartalmi szempont egy más kérdés. A régebbi Sólyom féle szisztémában az AB vizsgálhatta az alkotmány tartalmát is, egyrészt, hogy nincs-e benne rejtett ellentmondás, megfelel-e a nemzetközi szerződéseknek az utóbbiak közül az EU alapjogi chara-jának. Az utóbbi két szempontot nevezték régen "láthatatlan alkotmánynak". El kell ismerni, hogy itt nagyon sok múlott az alkotmány bírók személyes hozáállásán, mert az EU alapjogok nincsenek elég pontosan definiálva. A jelenlegi alkotmány szerint ilyen vizsgálatra nincs lehetősége az AB-nak. Szerintem el kell ismerni, hogy a Sólyom féle megoldás elég egyedi, máshol sem vizsgálhat tartalmi szempontokat az AB. Az alkotmány módosítása valóban a választott képviselők dolga. Viszont máshol teljesen vagy majdnem teljesen arányos a választási rendszer, tehát a képvieslők száma pontosan leképzi a szavazók számát (pl. Németország, Izrael), vagy van másvalaki, aki vétózhat, az alktomány módosítást népszavazással erősítik meg (pl. Svájc, Legnyelország) vagy kétkamarás parlament van és mindkét kamarában kell a kétharmand a módosításhoz (pl. USA). A mi választási rendszerünk már 2010-ban aránytalan volt. A FIDESZ kétharmadát (66%) a leadott szavazatok 53%-a alapján szerezete. 2014-ben ugyanennyi szavazattal még több képviselői helyet lehet szerezni majd. Demokratikus szempontból ez a probléma a jelenlegi rendszerrel. Világosan látszik, hogy ha a választási rendszer így marad, akkor nagyon könnyű egy csoportnak a tejhatalmat megszerezni. Ez a csoport lehet a FIDESZ, de lehet majd ismét a balodali koalíció is, ha mondjuk az emberek kiábrándulnak a FIDESZ-ből.
liberálzöld.
2013. április 23. 15:16
Az AB-het fordul? Van még olyan? Azt hittem az abortusz bizottságok a szocializmussal együtt megszűntek. Az alkotmánybíróság meg a Felcsutka alatt szűnt meg (funkcionálni). Mi a f@x az a AB, akova még fordulni lehet?
IgazságosIzomViktor.
2013. április 23. 14:56
Kedves Gombócman.Formai feltételeknek nem felel meg?Szerintem tartalminak sem.Azokat meg úgyse nem vizsgálhatja az AB,bibíííí!A Felcsúti gondoskodott róla...
tarackos
2013. április 23. 14:27
Hajrá Máté! Kíváncsi vagyok mit lép az AB. Úgy rémlik már többségben vannak a baltások...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!