EP-képviselők tiltakoztak az alkotmánymódosítás ellen

"... megálmodtam itt, hogy nevet szerzek két országban, melyet az egész világ kritikusainak ordító csordája sem lesz képes megsemmisíteni ..." Petőfi Sándor: Úti jegyzetek, 1845

Ez már az egész magyarság szégyene!!!!! Itt vannak a módosítások - egyszerűbb lenne királyságot kreálnia O.V.-nak, de azt nem meri, mert fél, hogy elveszti az EU pénzét..... GYÁVA. Gyáva, gyáva! 1., Az Alaptörvény módosítása megszüntetné az alkotmányjogi kontinuitást az 1989/90 és 2011 közötti alkotmányfejlődés időszakával, és eltörölne minden olyan alkotmányossági követelményt, amelyet az Alkotmánybíróság az alkotmányos átalakulást megtestesítő 1989. évi alkotmányra alapított. 2., A tervezett módosítás következtében az Alaptörvény ahelyett, hogy korlátok között tartaná a kormányzatot, rendelkezéseiben inkább alkotmányosan legitimálja annak alapjogsértő cselekvéseit. Az Alaptörvény szövege így paradox módon nem a polgár jogainak, hanem az egyes jogkorlátozó kormányzati cselekvéseknek biztosít alkotmányos védelmet. 3., Az Alkotmánybíróság által az Alaptörvény hatálybalépése óta megállapított Alaptörvény-ellenességeket a módosítás magába az Alaptörvénybe iktatja. 4., A módosítás megtiltja az Alkotmánybíróságnak, hogy a jövőben tartalmi alkotmányossági kontroll alá vonja a kormányzat módosításait. 5., Az Alaptörvény eddig nem korlátozta a család fogalmát a házasságra és a szülő-gyermek viszonyra, - a módosítás kizáró jellegű. 6., A módosítás nyomán az államfő csak eljárási szabályok megsértése miatt kezdeményezhet felülvizsgálatot, tartalmi okok miatt nem, vétót sem emelhet!! 7., A módosítás nyomán az Alaptörvény Magyarország legújabb-kori történelmét minősíti, és erre való tekintettel olyan kézzelfogható jogkorlátozási lehetőségek előtt nyitja meg az utat, mint például a nyugdíjmegvonás, a személyes adatok nyilvánossága és bűncselekmények elévülésének kizárása. 8., Az egyházalapítás joga így az Alaptörvény szerint nem lesz emberi  szabadságjog. 9., Az Alaptörvény eddig biztosította a felsőoktatáshoz való jogot, amit az állam anyagilag támogatott. A módosítás után az Alaptörvény a szegényebb anyagi hátterű családok gyermekei számára ezt csak akkor biztosítja, ha vállalják a hazai kényszerfoglalkoztatás (röghöz kötés) következményeit. 10., Az Alaptörvény eddig biztosította az egyetemek autonómiáját. A módosítás lényege, hogy gazdasági kérdésekben az autonómia teljesen megszűnik, az egyetemek e tekintetben a kormány felügyelete alá kerülnek. 11., Az Alaptörvény eddig garantálta az emberi méltóságot. A módosítás nyomán azok a kiszolgáltatott személyek, akiknek nincs máshol lakniuk, mint az utcán, e helyzetük miatt büntethetővé válnak. Tényleges büntetésükre az Alaptörvény maga ad felhatalmazást. 12., Az Alaptörvény szerint eddig az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végezték, e tekintetben nem voltak utasíthatók, munkájukat – a szabad mandátum elve alapján – kizárólag az alkotmányos jogszabályok korlátozhatták. A módosítás után a pártpolitikus házelnök is rendszabályozhatja őket, rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol, amiben egy új fegyveres szervezet is a segítségére lesz, és ezt a jogát az Alaptörvény garantálja. 13., Az Alaptörvény eddig nem korlátozta az Alkotmánybíróságot abban, hogy az alkotmányosságot durván sértő módosításokat megvizsgálja. Ezt a jogát megszüntetné a módosítás, így a jövőben bármilyen alapjogsértés az Alaptörvénybe írható, köztük olyanok is, amelyek akár ellentétesek a nemzetközi joggal is. Az Alkotmánybíróság ennélfogva – ha a kormánytöbbség alkotmányozó többséggel rendelkezik – feleslegessé válik. 14., Az Alaptörvény eddig is – elfogadhatatlan módon – korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét a közpénzügyekkel összefüggő törvények alkotmányosságának vizsgálatára, mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja. A módosítás a hatáskör-korlátozást kiterjesztené, amennyiben a magas államadósság idején hatályba lépett törvények alkotmányossága akkor sem lesz vizsgálható, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg. 15., akár az Alkotmánybíróság, akár az Európai Unió Bírósága, vagy bármely más bíróság, jogalkalmazó szerv az államot olyan fizetési kötelezettségben marasztalja, amit a központi költségvetésben nem terveztek - új adókat vethet ki a kormány. 16., Az Alaptörvény alapján eddig rokkantság esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra volt jogosult. Annak érdekében, hogy a rokkantnyugdíjazás megváltoztatása Alaptörvény-ellenességének megállapítását elkerüljék, a jövőben a rokkantak helyett csak a fogyatékosoknak biztosítaná ezt a jogot az Alaptörvény. 22 ilyen pont van, még ott vannak a bíróságokat érintőek is - ahol szájer hitvese királykodik örök időkre. SZÉGYEN - SZÉGYEN - SZÉGYEN!!!

Azért megkérdezném a Fideszes és egyéb néppárti képviselőket, hogy mi a faszt is csinálnak kint??? De megkérdezem táblásékat, hogy hol a picsában voltatok 2006. október 24-én reggel?

Addig jó, ameddig a bolsevikok csak tiltakozhatnak.