Együtt 2014: Felfüggesztik az alkotmányos kultúrát

A szervezet úgy fogalmaz: mindazt, amit az Alkotmánybíróság (Ab) az elmúlt három évben az alkotmányosság szellemével, vagy akár az új alaptörvény betűjével is ellentétesnek talált, vagy egyszerűen csak „jogállami selejtnek” minősített, a „kétharmados rezsim” erőszakkal írta bele az alaptörvénybe keddi döntéseivel. A közlemény szerint Magyarország polgárai „belefáradtak” abba, amit a „kétharmados rezsim” a hatalmával visszaélve tesz az alaptörvénnyel. „Orbán Viktor rendszere” ugyanis kénye-kedve, pillanatnyi hatalmi érdekei szerint toldozgatja és foltozgatja a Magyarországra erőltetett egypárti alkotmányt, a héten már negyedik alkalommal kellett a hatalmi igényeikhez szabni a szöveget – jelentik ki.

Az Együtt 2014 választói mozgalom hangsúlyozza, hogy ez a megoldás „erőszakos és buta”, demokratához nem méltó. Hozzáteszik, hogy a megoldás jogilag is elégtelen, mert az Ab az átmeneti rendelkezések részleges megsemmisítésekor utalt rá, hogy az ilyen „felülalkotmányozások” közjogilag érvénytelenek, ha egyébként nem illeszkednek az alaptörvény értékrendjébe. Ezért a testület fenntartja magának a jogot ezek megsemmisítésére – hívják fel a figyelmet. Az Együtt 2014 a leghatározottabban tiltakozik az alaptörvény politikai megerőszakolása ellen – jelentik ki végül. Az alaptörvény negyedik módosításáról várhatóan a jövő héten hétfőn szavaz majd az Országgyűlés. A parlament keddi ülésén elfogadott módosító javaslatokkal viszont több ponton is átírták a korábban tervezett szöveget.

Az elfogadott módosító javaslatok egyike egyértelművé teszi az alaptörvény hatályba lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályvesztését, rögzíti azonban, hogy ez nem érinti az ezek által kifejtett joghatásokat. Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta, a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, de lehetővé teszi azt is, hogy korábbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen. Törölték a tervezett alkotmánymódosítás szövegéből azt a passzust, amely alapján a legfőbb ügyész jogosult arra, hogy az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást bizonyos ügyekben.

A fideszes Lázár János javaslatára elfogadták azt is, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehessen közzé, a listát állító pártoknak egyenlő feltételekkel. A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat közzé tenni. Rögzítették azt is, hogy alkotmányjogi panasz kezdeményezhető az egyházügyi törvény rendelkezéseivel szemben. A parlament döntése alapján a rokkantság és a fogyatékosság kifejezés is szerepelni fog az alaptörvény azon bekezdésében, amely jelenleg úgy szól: anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.