Kovács: Szó sincs magyar sikertörténetről

 

Az MSZP-s politikus bírálta a tranzakciós illeték bevezetését, amely a spekulatív pénzmozgások helyett például a csekkbefizetéseket sújtja, valamint a bankadót, amelynek mértéke meghaladja az Európában szokásosat, ezért gátolja a hitelezést. Az IMF-tárgyalások megszakadásáról azt mondta: való igaz, hogy a pénzpiacról is lehet finanszírozni az országot, de lényegesen nagyobb kamatokkal, a kormány tekintélyét pedig porig rombolták azok a csúsztatások, amelyek a valutaalap állítólagos követeléseiről jelentek meg. A szocialista pártelnök visszautasította, hogy gyűlöletkampányt folytatna az MSZP. Szerinte a Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt ábrázoló óriásplakátok mindössze a teljesületlen kormányzati ígéretekre hívják föl a figyelmet. Kérdésre válaszolva Kovács László azt mondta: a német E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeinek visszavásárlása előtt a kormánynak érdemes lett volna konzultálnia az Európai Bizottsággal, ilyen ügyekben ugyanis jobb az óvatosság, mintha utólag derül ki, hogy az ügylet uniós szabályokba ütközött.

 

A volt külügyminisztert az ellenzéki együttműködésről is kérdezték, azt feszegetve, eldőlt-e már, hogy az MSZP és az Együtt 2014 összefog a választásokon. Kovács László úgy felelt: elképzelhetőnek tartja, hogy a szocialista párt akár egyedül is győzzön, de legfeljebb szűk többséget tudna szerezni, a legfontosabb változásokhoz viszont kétharmados felhatalmazásra lesz szükség. Ehhez pedig összefogás szükséges – mondta. Arra a kérdésre, hogy vajon Mesterházy Attila MSZP-elnök és Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt 2014 társalapítója meg tud-e állapodni arról, kinek milyen szerep jusson, a szocialista politikus a 2002-es választások előtti időszakot idézte fel. Szerinte Medgyessy Péterrel közösen bebizonyították, hogy „két dudás megfér egy csárdában”.