Balog: Nem büntetőadó a hallgatói szerződés

A felsőfokú tanulmányok ingyenesek mindazok számára, akik készek a diplomájukért „felelősséget vállalni” – mondta a miniszter a Wiener Zeitungnak. Aki belföldön marad, annak nem kell fizetnie, aki külföldre megy dolgozni, annak utólag ki kell fizetnie felsőoktatási képzését abból a többszörös jövedelemből, amelyet külföldön keres - fejtette ki. A hallgatói szerződés nem „büntetőadó” – válaszolta a riporter kérdésére –, hanem az oktatási költségek megtérítése. A végzett orvostanhallgatóknak például 40 százaléka külföldre megy – mutatott rá. „Normális dolog, hogy hat évig finanszírozzuk ezt a drága képzést, és azután eltűnnek?” – fogalmazott. Hozzátette: a kormány javítani akarja az orvosok szakmai körülményeit és előremeneteli lehetőségeit is.

A kormány kultúrpolitikáját illető bírálatokra válaszul kijelentette: a Nemzeti Színház igazgatói mandátuma lejárt, és jogilag korrekt pályázatot írtak ki a poszt betöltésére. Emellett Vidnyánszky Attila Európában is ismert rendező, Alföldi Róbert pedig az Operaházban rendezi következő darabját. Hozzátette: „A kultúra mindig egy kicsit politikus is”. „Az ilyen posztok odaítélése politikai döntés is. Ausztriában is” – mondta. A lap riportere felidézte Fekete Györgynek Konrád Györgyről tett tavaly decemberi nyilatkozatát, és hozzátette, hogy azt a magyar olvasók úgy értelmezhetik: az MMA-elnök szerint az említett író nem magyar, mert zsidó. Balog Zoltán válaszában kijelentette: Fekete Györgyöt az MMA választotta meg elnökének, az autonóm intézmény döntéseire a miniszternek nincs befolyása. Leszögezte, ő nem hozná összefüggésbe egy nyilatkozó szavait etnikai hovatartozásával. „Ha a tagok hibásnak tartják (az MMA-elnök) kijelentéseit, leválthatják” – mondta. A tavalyi interjúban Fekete György úgy fogalmazott: „Azzal számolnunk kell, hogy például Konrád Györgyöt is magyarnak tekintik külföldön”. Az MMA elnöke később kijelentette, nem állt szándékában kétségbe vonni Konrád György magyarságát.

Bayer Zsolt romákról írt, vitákat kiváltó januári Magyar Hírlap-beli cikkével kapcsolatban megjegyezte: a szerző később kifejtette, hogy egy szociális csoport bűnözésére gondolt, s a bíróság elutasította az uszítás gyanújával tett feljelentést. „Azt gondolom, nem jó dolog, ha egy embercsoportot általánosítva támadnak” – mondta. Hozzátette: látni kell azt is, hogy Magyarországon létezik szociális-gazdasági motivációjú bűnözés. Az Emmi-miniszter feladata az, hogy felvilágosítás útján tegyen ez ellen – mondta. A Fidesz-KDNP-kormány „túl gyorsan” hajtotta végre a gazdasági intézkedéseit, de ha nem lett volna ilyen gyors a tempó, „soha nem sikerült volna” – vélekedett. Emiatt az a benyomás keletkezett, hogy „brutálisan” viszi véghez a terveit – jegyezte meg. Most „más stílust” akar kipróbálni a kormány – tette hozzá.