A Fidesz kész a formai hiba kijavítására

Az Ab pénteki határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket – köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat – e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.

Rogán Antal arra a kérdésre, hogy az összes megsemmisített rendelkezést az alaptörvénybe iktatják-e, úgy válaszolt: az Ab csak formai kifogásokat fogalmazott meg, feladatot adott az Országgyűlésnek, a rendelkezések tartalmáról azonban „nincsen vita köztünk és az Alkotmánybíróság között”.

„Mivel formai hiányosságokat talált csak az Alkotmánybíróság, tartalmiakat nem, így nyilvánvalóan nem tartalmi, hanem formai szempontokat mérlegelve fogjuk összeállítani az alkotmánymódosító javaslatot” – fejtette ki.

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, aki az alaptörvényt szövegező bizottság elnöke volt, hangsúlyozta: csak időbeli és nem elvi oka volt annak, hogy az átmeneti rendelkezéseket nem az új alkotmánnyal egy időben, hanem később, külön fogadták el. Szerinte így nincs akadálya, hogy a rendelkezéseket „egy egyszerű alkotmánymódosítással” beemeljék az alaptörvénybe, mivel az alkotmányozó céljait nem érinti az Ab-döntés.

Az EP-képviselő fontosnak nevezte az alkotmánybírósági határozatot, mondván, az pontot tesz annak az alkotmányjogi vitának a végére, amely az átmeneti rendelkezésekről szólt. Ugyanakkor azt mondta, a parlamenti többség joggal gondolta úgy, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései az alkotmány részét képezik. Szerinte ez támasztja alá a jogszabály elnevezése is. Amikor pedig kétség támadt ennek az értelmezésnek a helyességéről, az Országgyűlés az alkotmány módosításával deklarálta ezt – hangoztatta.

A sajtótájékoztatón Rogán Antal nem akarta megelőlegezni az Ab döntését a választási eljárási törvényről, mint mondta, megvárják a január elején várható ítéletet.