Ismét csak háromhetente ülésezne Kövér

Kövér László az Inforádió Aréna című műsorában hétfőn este felvételről sugárzott interjúban úgy fogalmazott: leegyszerűsítve egy hét plenáris ülés, egy hét bizottsági munka mellett lenne egy olyan hét, amit a saját választókerületében tölthetne el a képviselő.

Az Országgyűlés elnöke kifejtette: nem fog sérülni az ellenzéki képviselők azon joga, hogy a kormányt ellenőrző kérdéseiket feltegyék, erre minden héten lehetőség nyílna vagy interpelláció vagy kérdés formájában. Hozzátette: olyan házszabályt szeretnének, ahol a parlamenti törvényhozás ésszerűbb szabályok keretei között folyik, mint most. Sokszor ma órákat töltenek azzal, hogy módosító indítványokat utasítanak el, miközben pontosan lehet tudni, hogy a kormánypártok melyeket támogatják.

A házelnök „blődségnek” nevezte a név szerinti szavazást, és azt mondta: minden, ami nem titkos, az név szerinti, és az elektronikus rendszer nyilvántartja a szavazatokat. Kövér László a részletes vitát kiváltaná egy olyan bizottsági előkészítő munkával amely után a módosításokat már rögzítő törvényszövegről szavaznának a plenáris ülésen. A bizottsági ülés nyilvánosságát is ugyanúgy meg lehet teremteni, mint a plenáris ülését – mondta. Közlése szerint jelenleg a szövegezésnél tartanak. Ha minden politikai kérdést megbeszéltek, számít az ellenzék véleményére is, és valamikor tavasszal kerülhet a Ház elé a javaslat, amit még abban az ülésszakban el is fogadhatnak.

Jelezte: megfontolandónak tartja, hogy azt ne 2014-től vezessék be, hanem az év második felében már így működjön a Ház. Az Országgyűlés elnöke szerint az új házszabály csomó felesleges tevékenységet kivesz majd a rendszerből, és az ellenzékiek munkaterhe is csökken, bár „kétségtelen néhány játékszerük elveszik”.

A házelnök értékelése szerint meglehetősen munkás év volt az idei, jó érzés volt túllenni a költségvetési vitán, és tudni, hogy jövő évben biztos alapokra támaszkodhat az ország e téren, majd kitért az alaptörvény hatályba lépésére is. Kérdésre azt mondta: „teljes mértékben egyet szokott érteni” azokkal az esetekkel, amikor az államfő visszaküldött egy-egy törvényt. Ahhoz képest amilyen mennyiségű törvényt megalkottak az elmúlt 2 és fél évben, az Alkotmánybíróság elég jó bizonyítványt állított ki – mutatott rá. 

Azt mondta: tavasszal majdnem biztos benne, hogy más ütemű törvényhozás zajlik majd, azt a munkát, ami az ország, az államszervezet átalakításával egyenértékű, befejezték. Ami még hátra van, az néhány olyan törvény, ami ezt kiegészíti, vagy a már elfogadott törvényeket korrigálják. Reményének adott hangot, hogy a választási eljárásról szóló törvény kiállja az alkotmányosság próbáját, ő nem tartja azt aggályosnak.

Kérdésre kitért arra is: a kormányoldal szerint az alaptörvény nem egy kőbe vésett valami, hanem tükröznie kell az adott helyzet által diktált követelményeket. Az Ab pedig nem egy fölérendelt kvázi hatóság, ami rendreutasítja a törvényhozókat, „nem arról van szó, (...) hogy ők valamiféle alkotmányosság isten papjai, akik fölébe vannak rendelve a földi hatalomnak” – fogalmazott, hozzátéve: az a feladatuk, ha megítélésük szerint a törvényhozás átlépi a hatályos alkotmányt, akkor azt jelezzék. A hajléktalanokkal kapcsolatos döntésről azt mondta: az Ab messze túllépte saját kompetenciájának határait, és kvázi politikai tanácsokat ad a végrehajtó hatalomnak. A polgári törvény elfogadása tavaszra marad – jelezte, hozzátéve: a képviselői módosító indítványok nem zilálták szét a tervezetet. 

Az év legrosszabb pillanata szerinte az volt, amikor LMP-s képviselők a karzatról cédulákat „hajigáltak” a képviselők fejére, illetve amikor Gyöngyösi Márton vállalhatatlan kijelentésével kellett foglalkozni. Ha valaki más embercsoportok méltóságát sérti, az a Ház méltóságát is sérti egyidejűleg – mutatott rá, hozzátéve: ilyen esetekre nem lehet felkészülni. Utalva a most benyújtott módosító javaslatra, azt mondta: el kell venni a képviselők kedvét attól, hogy olyan magatartást tanúsítsanak, ami lejáratja az egész Országgyűlést. Arra a kérdésre, hogy korábban nem ment el az izraeli parlament ülésére, azt mondta, lemondta a látogatást, de nem keverné magát Gyöngyösi Mártonnal egy platformra. Továbbra is vallja, Nyirő Józsefnek joga van saját szülőföldjén nyugodnia. Mint politikus katasztrofális volt, de semmilyen olyan bűnt nem követett el, amiért az írói munkásságát is meg kellene tagadni – szögezte le. Azt mondta, általános tiltást nem hozott, nem is hozhat, de nem tervezi, hogy Gyöngyösi Mártont a magyar Országgyűlés képviseletében „kiengedi az országból”. 

Arról, hogy mi viszi el az embereket regisztrálni, vagy szavazni, azt mondta: a választók arról fognak dönteni, az adott lehetőségekhez képest melyik párt lesz képes nagyobb eséllyel elindítani az országot a felemelkedő pályán. Szerinte a Fidesznek az elmúlt 2 és fél éves tevékenysége alapján van esélye, az emberek több mint 20 év alapján egyre reálisabban látják az ország és a saját lehetőségeiket, kevéssé érzelmi alapon fognak dönteni, mint 2002-ben. Úgy látta: a választási eljárásról szóló törvény pártsemleges, minden párt ugyanolyan lehetőségeket kap, és azt kívánja meg a választóktól, hogy higgadtan mérlegeljenek. Kérdésre azt mondta: az időközi választások azt mutatják, a Fidesz jó állapotban van, mint szervezet. Arra, hogy a felsőoktatás ügyét felveszi-e a januári választmányi ülésre, úgy válaszolt: szerdán határoz a kormány, és annak a tükrében eldönti az országos választmány elnöksége, hogy indokolt-e egy rendkívüli ülés összehívása. Ő nem ért egyet a vonatkozó indítvánnyal – jelezte.