Gerő: A regisztráció egyfajta burkolt cenzus

A választási eljárás aktuális kérdéseiről a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencián Gerő András, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára felidézte, ő már 2009-ben felvetette a regisztráció bevezetésének szükségességét, és arra mutatott rá, szerinte annak bevezetése várhatóan kihat majd a politika „minőségére”. Gerő András a regisztráció melletti, a határon túliakra hivatkozó kormányzati érveket gyengének mondta, ugyanakkor jelezte, azokkal az ellenzéki véleményekkel sem ért egyet, miszerint az szűkítené a választójogot. Nem értett egyet azzal sem, hogy a kormánypártoknak kedvezne a feliratkozás, és hogy az a hatalom meghosszabbítását szolgálná, mert ebben az esetben szerinte mindig minden elnököt újraválasztanának az Egyesült Államokban.

Az egyetemi tanár úgy látja, a regisztrációnak inkább szociológiai következményei lehetnek, melyek hathatnak a politikai kultúrára. Szerinte (a szavazás feltételeként előírt) feliratkozás következménye az lesz, hogy a fejlettebb területekről – arányaiban – még többen, a fejletlenebbekről pedig még kevesebben mennek majd el regisztrálni, mint eddig. „A regisztráció ebben az értelemben a választójogot nem sértve, mondjuk ki, egy burkolt cenzusként működik”, ami a képzettebb, a politika iránt érdeklődő és felelősebb választót hozza helyzetbe, ez pedig kihathat a politika minőségére – mondta.

Gerő András szerint a regisztráció „önmagában sem nem jó, sem nem rossz, és önmagában biztos, hogy nem rontja a demokrácia érvényesülési lehetőségeit, sőt (...) inkább segíti”. Azt hangoztatta, nem a regisztráció ténye, vagy hiánya a politikai demokrácia mutatója, ezért sem „ördögösíteni, sem megváltóként” feltüntetni nem érdemes. A magyar demokrácia sorsa nem ezen múlik, „de a minősége múlhat rajta”.