A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint jól védhető a magyar álláspont a távközlési adó ügyében, mivel nem díjról, hanem adóról van szó. Egy esetleges elmarasztaló uniós döntés mintegy 160 milliárd forintos adó-visszatérítési kötelezettséggel járna, de a tárca szerint ez nem az idei büdzsét terhelné.
Az EU luxembourgi székhelyű igazságszolgáltatási intézménye pénteken jelentette be: az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása keretében az Európai Unió Bírósága elé került a 2010-ben bevezetett távközlési különadó ügye. Az NGM az MTI kérdésére kifejtette: a távközlési szektort is terhelő ágazati különadó kapcsán a Európai Bizottság nem új eljárást indított az Európai Bíróság előtt, hanem egy már megindított kötelezettségszegési eljárást folytatott tovább, amikor a bizottság előtti eljárási szakaszt – a magyar álláspont elfogadása nélkül - lezárta, és keresetet nyújtott be Magyarország ellen.
A bizottság álláspontja szerint azzal, hogy az ágazati különadó kifejezetten a távközlési társaságokra vonatkozik, sérti az EU engedélyezési irányelv azon előírását, amely szerint a távközlési szektort csak olyan díj terheli, amely a költségekkel arányban áll. Tekintettel arra, hogy Magyarország ezt a bizottsági álláspontot nem osztotta, és a szabályozást hatályában fenntartotta, a bizottság a kötelezettségszegési eljárást azzal a megállapítással zárta, hogy a magyar szabályozás uniós jogot sért, és deklarálta, hogy erre hivatkozással az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen eljárást fog indítani – foglalta össze a történéseket az NGM.
A tárca szerint a magyar álláspont jól védhető, ugyanis az ágazati különadó - nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is – nem díj, hanem adó. Amennyiben az EU Bíróság elmarasztaló ítéletet hoz, úgy ez mintegy 160 milliárd adó-visszatérítés kötelezettségével járhat. Tekintettel arra, hogy a bírósági eljárás csak a kereset kézbesítésével kezdődik, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az EU Bíróság eljárása akár évekig is elhúzódhat, így egy esetleges elmarasztaló döntés sem lehet hatással az idei költségvetésre – írta az NGM.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Ügyvédje szerint F. János előadásai nem objektívek, és nem vehetőek figyelembe bizonyítékként.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
