Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt, hogy nincs jó IMF-megállapodás, csak nagyon rossz és tragikusan rossz, és mindkettő megszorítást jelent majd a magyar társadalom számára. Ugyanakkor úgy vélte: ez a politikában egyben vízválasztó is lesz majd az „IMF-pártok” – Vona Gábor ide sorolta az MSZP-t és a Fideszt is – és a nemzeti oldal, a Jobbik között. A politikus az MSZP-t és a Fideszt is az „IMF szolgálóleányának”, „hazai fedőszervezeteinek” nevezte, amivel szemben szerinte a Jobbik vállalja a nemzeti oldal képviseletét.
Varga Mihály, IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter válaszában leszögezte: egyelőre nincs IMF-megállapodás, és ennek részben az az oka, hogy Magyarországnak más típusú megállapodásra van szüksége, mint 2008-ban. Van előttünk egy rossz példa, hogy milyen megállapodást nem lehet kötni – jelentette ki. Szerinte az elmúlt hónapok tárgyalási fordulóin a kormány tisztázta, hogy milyen feltétekkel hajlandó tárgyalásokat folytatni, így nem fogadja el az IMF-kívánságlistát.
Szél Bernadett, az LMP képviselője felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten Rómában arról beszélt, Európának be kell látnia, hogy a jóléti társadalmak helyét a munkaalapú társadalmaknak kell átvennie. Az LMP-s képviselő szerint azonban ma Magyarországon sem munkahelyteremtés sem szociális biztonság nincsen. Cséfalvay Zoltán gazdasági államtitkár ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliség összeurópai probléma. Mint mondta, Magyarország alapproblémája kettős, hiszen van 5-600 ezer fő, aki régóta kiszakadt a munka világából, viszont jól szakképzett munkaerőből hiány van. Az államtitkár szerint az egyikre a kormány válasza a közmunkaprogram, a másikra a szakképzés.
Molnár Zsolt, szocialista képviselő a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot kritizálva azt mondta: Magyarország az előzetes választási feliratkozás bevezetésével kiiratkozik az európai jogállamok közül. „Ez a törvényjavaslat úgy sújt le a magyar jogállamiságra, ahogy a baltás Safarov sújtott le keresztény örmény embertársára esélyt sem adva a túlélésre” – jelentette ki. Hangsúlyozta: a javaslat felszámolja az általános, egyenlő, titkos választójogot. Felvetette azt is: a határon túli magyarok levélben szavazása miatt a román postának lesz kiszolgáltatva a magyar választások tisztasága.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkár hangsúlyozta: nem hallott olyan jogi érvet, ami miatt regisztráció bevezetése visszalépés lenne a demokratikus értékek terén. Szerinte tudatosabb rendszert fognak kiépíteni, amelyben a választók alaposabb döntést hozhatnak és az új rendszer kiküszöböli a szavazatvásárlást és a választási turizmust is. A román postára vonatkozó megjegyzésre Rétvári Bence azt mondta: Az maradjon az MSZP-frakciófegyelem kérdése, hogy lehet-e nyíltan románozni a magyar parlamentben.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a KDNP a családokat a legfontosabb közösségként tartja számon. A gyermekvállalást pedig az élet nagy csodájának tartja, ami a nő önmegvalósításának legbiztosabb útja. Szerinte azonban ma vannak olyan politikai erők, amelyeknek más elképzeléseik vannak a családról és a házasságról. Egy, a Kossuth téren megjelent transzparenst hozott példaként, amin a felirat úgy szólt: „Nem vagyok tojóstyúk”. Harrach Péter ezt megdöbbentőnek és „hihetetlen nagy bunkóságnak” nevezve úgy vélte: az ilyen válaszok megelőzésének egyetlen feltétele, a nyugati kultúra egyetlen esélye, ha visszatér a hagyományos európai értékekhez.