Ipsos: Minden párt azonos mértékben gyengül a regisztrációval

Az Ipsos szeptemberi felmérése szerint az induló politikai évad leginkább a Fidesznek, másodsorban az MSZP-nek hozott sikert, az előbbinek 17-ről 19 százalékra emelkedett a támogatottsága, utóbbinak 14-ről 15 százalékra bővült a tábora a választókorú népesség körében. A Jobbik ebben a körben maradt a múlt havi 8 százalékon, az LMP tábora 2 százalékra csökkent. Szintén 2 százalékon áll a DK. A pártoktól távolságot tartók aránya 52 százalék, szinte azonos az elmúlt két hónapban mérttel. Az Ipsos összegzése alapján a részvételüket biztosra ígérő és pártot választók körében a Fidesz 40, az MSZP 32 százalékos, a Jobbik 17 százalékon áll, az LMP-nek 5, a DK-nak 4 százalékos a tábora. Jelenleg a választópolgárok bő felének, 54 százalékának van valamilyen mértékű részvételi hajlandósága. 

A közvélemény-kutató az előzetes regisztrációval kapcsolatosan is végzett felmérést. Eszerint az emberek 36 százaléka kívül tartja magát a politikán, nem kíván regisztrálni és így szavazni sem, egytizede még hezitál, 41 százaléka mind a választási részvételét, mind az ahhoz szükséges feliratkozását valószínűnek tartja. Az előzetes regisztráció azonban egyértelműen csökkenti a részvételt, ugyanis a választásra jogosultak 13 százaléka potenciális szavazónak tekinti magát, de a voksolásra nem kíván előre jelentkezni. „A szándékokat összegezve megállapíthatjuk, hogy az aktívnak mutatkozó, választási részvételben gondolkodó 54 százalékos csoportból a regisztráció elutasítása miatt 13 százaléknyian lemorzsolódnak. Másként fogalmazva: a voksolást tervezők háromnegyede az előzetes feliratkozást is vállalja, egynegyede viszont nem” – rögzíti az Ipsos.

A cég szerint a fővárosiak választói magatartását egyáltalán nem befolyásolja a regisztráció intézményének bevezetése: 61 százalékuk valószínűsíti a részvételét, 60 százalékuk a feliratkozást. Az átlagosnál kisebb lemorzsolódás várható a diplomásoknál is, 73 százalékuk menne szavazni, 65 százalékuk regisztrálni. A feliratkozás bevezetése két társadalmi közeget nagymértékben eltántorít a választási részvételtől. A legfeljebb 8 osztályt végzettek részvételi hajlandósága eleve csekély, 42 százalékuk menne el voksolni s mindössze 28 százaléknyian akarják lajstromba vétetni magukat. A vidéki városok lakosságának – függetlenül a népesség számától – a szavazásra való elmeneteli szándéka átlagos (54 százalékos), a regisztrációs hajlandósága viszont alacsony (34 százalékos). Mostani szándékok alapján tehát úgy tűnik, hogy mindkét csoport potenciális szavazóinak egyharmadát a feliratkozás kötelezettsége visszatartja a választási részvételtől; az előzetes jelentkezés miatti lemorzsolódás minden párt szavazóbázisában hasonló mértékű – közölte az Ipsos. 

A cég adatai szerint a pártok reménybeli, aktívnak és elkötelezettnek nevezhető szavazói jelenleg mindösszesen 2,3-2,4 millióan vannak. Az Ipsos eredményei azt mutatják, hogy a Fidesznek 900-950 ezer olyan támogatója van, aki nemcsak részt venne a választáson, hanem az ezt megelőző regisztrációt is vállalja. A szocialista párt most 650-700 ezres bázissal számolhat, a Jobbiknak 300-350 ezer fős feliratkozást és voksolást tervező híve van. A DK-hoz és az LMP-hez erősen kötődő választópolgárok száma megközelítőleg 100-100 ezer fő.