Washingtoni kritika az egyházügyi törvénynek és a Jobbiknak

„A magyar parlament olyan törvényt fogadott el, amely szabályozza a vallási szervezetek bejegyzését, és előírja a politikai szavazást a parlamentben az elismerés biztosításához” – állapította meg a jelentés a világtendenciákra vonatkozó általános összegzésében. Az amerikai külügyminisztérium által készített felmérés szerint a 2012. január 1-jén életbe lépett jogszabály „az elismert vallási csoportok számát több mint 300-ról kevesebb mint 32-re csökkentette”.

Az antiszemitizmus európai megnyilvánulásaival kapcsolatban, Franciaország, Ukrajna és Hollandia megnevezése mellett a felmérés rámutatott: „Magyarország tanúja volt annak, hogy megnőtt a nyíltan antiszemita Jobbik népszerűsége”.

A jelentés Magyarországgal foglalkozó fejezete megállapította, hogy a magyar alkotmány, valamint más törvények és intézkedések védelmezik a vallásszabadságot, és hogy a kormány általános értelemben tiszteletben tartotta azt. „Nem voltak jelentések a vallásszabadság megsértéséről” – hangzik a jelentés, amely szerint a vallásszabadság jogának megvédelmezésében a kormányzat tavaly sem javuló, sem pedig romló tendenciát nem mutatott.

Az elemzők megállapították, hogy mind a régi alkotmány, mind az új alaptörvény elválasztotta az államot az egyháztól, mint ahogy azt is, hogy az utóbbi biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot. Az amerikai diplomaták által összeállított jelentés rámutat arra, hogy Magyarországon voltak jelentések vallási hovatartozás, hit vagy gyakorlat miatti társadalmi bántalmazásról, és arról is, hogy prominens társadalmi vezetők pozitív lépéseket tettek a vallásszabadság előmozdítása érdekében.

A dokumentum ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az új egyháztörvény „azt eredményezheti, hogy a vallási szervezetek státusának meghatározását túlságosan átpolitizálttá teszi”. A jelentés emlékeztetett rá, hogy az amerikai kormányzat számos alkalommal tárgyalt az 1990-es jogszabályt felváltó törvénnyel kapcsolatban magyar törvényhozókkal és kormányzati tisztségviselőkkel, valamint nemzetközi és magyar civil szervezetek képviselőivel.

„Egy Orbán Viktor miniszterelnökhöz decemberben eljuttatott üzenetében (Hillary) Clinton külügyminiszter az amerikai kormány nevében mély aggodalmának adott hangot az újonnan elfogadott vallástörvénnyel kapcsolatban, külön kiemelve a regisztrációs folyamatokat és a parlament szerepét annak meghatározásában, hogy kit ismerjenek el vallási közösségként” – hangoztatta a dokumentum.

A jelentést hétfőn Washingtonban ismertető Suzan Johnson Cook különleges megbízatású nagykövet Fehéroroszországgal és több közép-ázsiai országgal egy sorban említette Magyarországot, mint olyan államot, amelyben tavaly „a szigorú törvények megnehezítették a vallási közösségek törvényes bejegyzését, ami gyakran azt jelentette, hogy a nem regisztrált csoportok jogosulatlanná váltak az állami pénzügyi támogatásra vagy adókedvezményekre, vagy nem lehetett saját tulajdonuk”.

A vallásszabadság-jelentés megemlítette, hogy a magyarországi zsidó szervezetek komoly aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy megítélésük szerint a társadalom eltűri a közbeszédben elhangzó antiszemita megjegyzéseket. A dokumentum rámutatott arra, hogy ilyeneket a Jobbik „radikális parlamenti párt és más szélsőjobboldali szervezetek vezetői” tettek.