A téren a 3 évvel ezelőtti rendőri akcióra emlékezve, amelynek során a betiltott Magyar Gárda számos tagját elvezették a rendőrök, néhány százan — köztük körülbelül száz, gárdaegyenruhába öltözött aktivista — hallgatta a pártelnök beszédét.
Vona Gábor álláspontja szerint egyértelművé vált, hogy mostanra teljesen ellehetetlenült a cigány-magyar együttélés. Úgy vélte, a cigányság számára nem cél sem az integráció, sem az asszimiláció.
A Jobbik elnökének véleménye szerint a gárda a magyar társadalom immunreakciója volt a reményvesztettségre.
A pártelnök emlékeztetett a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra, az őszödi beszédre, valamint az ’56-os forradalom 50. évfordulóján történt rendőri túlkapásokra, amelyek során „ismét magyarokat vertek Budapest utcáin”.
Vona Gábor bírálta az Európai Uniót, amely megfogalmazása szerint „a nemzet kivéreztetését szánta nekünk”. Közölte, „a franciák, az angolok, a németek a munkánk gyümölcsét akarják elvenni”. Hozzátette, hogy az uniós csatlakozással újrakezdődtek „a magyarellenes gyűlölettel fűtött cselekmények” a szomszédos országokban.